X
Elfelejtett jelszó

Felhasználónév

X
Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó

X
Keresés

Keresett kifejezés

login
MAGUNKRÓL HÍREK SZOLGÁLTATÁSOK KISOKOS ÜGYFÉLKAPU KAPCSOLAT LETÖLTÉS
}

Híreink

Témakör:

Milyen adóváltozások várhatóak a 2013.évben?

2012.08.30.

A cikkből kiderül, hogy milyen változások várhatók 2013-ban az adózás területén.

Pénzügyi tranzakciós illeték

A törvény szerint pénzügyi tranzakciós illeték terhel majd gyakorlatilag minden pénzforgalmi szolgáltatásnak minősülő fizetési műveletet, így különösen az átutalást, a beszedést, a fizetési számlára történő befizetést és az onnan történő kifizetést, továbbá minden egyéb fizetési műveletet, amelynek eredményeként a pénzügyi szolgáltató a fizető fél számláját a fizetési megbízás szerint megterheli. A javaslathoz képest bővült azon pénzügyi tranzakciók köre, melyek nem keletkeztetnek illetékfizetési kötelezettséget. Ilyen tranzakciónak minősül többek között az ugyanazon pénzforgalmi szolgáltató által eltérő számlák között végrehajtott fizetési művelet, ha a fizető fél és a kedvezményezett személye megegyezik, ezen kívül az értékpapírszámlával kapcsolatban végrehajtott műveletek, illetve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak ellátási és a családtámogatás lebonyolítási számlái terhére megvalósított fizetési művelet.

Főszabály szerint a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója lesz a tranzakciós illeték kötelezettje, a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának pedig azt az összeget kell tekinteni, amellyel a pénzügyi szolgáltató a fizető fél számláját megterheli. A pénzügyi tranzakciós illeték mértéke a javaslathoz képest változott, így a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,1 százaléka, de fizetési műveletenként legfeljebb 6 ezer forint lehet. Az illeték mértéke külön korlátozás nélkül a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,1 százaléka, ha az illetékfizetésre az MNB, a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény vagy a kincstár kötelezett, illetve a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,01 százaléka az illeték mértéke az egynapos lejáratú jegybanki betét elhelyezésére irányuló lekötési műveletek esetében.


Biztosítási adó

Adóköteles biztosítási formának minősül a casco-biztosítás, valamint a vagyon- és balesetbiztosítás. Fontos kiemelni, hogy nem tartozik az adó hatálya alá az élet- és a betegségbiztosítás, azonban a törvény hatálya kiterjed az életbiztosításhoz kapcsolódó kiegészítő balesetbiztosításra.

A törvény értelmében az adó megfizetésére a biztosító lesz kötelezett. Természetesen nemcsak a magyarországi székhelyű biztosítók, hanem bármely EGT államban vagy ezen államokon kívüli harmadik országban székhellyel rendelkező biztosítók magyarországi fióktelepei, továbbá a határon átnyúló biztosítási szolgáltatást nyújtó biztosítók is az adó alanyai lesznek, feltéve, hogy e külföldi székhelyű biztosítók Magyarországon adóköteles biztosítási szolgáltatást nyújtanak.

A kihirdetett törvény értelmében az adó alapja a számviteli szabályok szerinti bruttó biztosítási díj.

Ezen összeg után a biztosító a casco biztosítás esetében 15%, míg vagyon- és balesetbiztosítási szolgáltatás esetében 10% adó megfizetésére lesz kötelezett. Az adó mértékét havonta a biztosító állapítja majd meg, vallja be és fizeti meg az állami adóhatóság felé a biztosítási díj elszámolása hónapját követő hónap 20. napjáig.


Áfaalanyok új adatszolgáltatási kötelezettsége

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 2013. január 1-jétől hatályba lépő új rendelkezései szerint az áfaalanyok az adóbevallásukban összesítő jelentés tételére lesznek kötelezettek, azaz nyilatkozniuk kell azon számlák adatairól, amelyek után az adott elszámolási időszakban adólevonási jogot gyakoroltak, illetve amelyeket olyan termékértékesítésekről, szolgáltatásnyújtásokról állítottak ki, amik után az adott elszámolási időszakban adófizetési kötelezettségük keletkezett.

A fent említett új adatszolgáltatási kötelezettség a korábbi bevallási kötelezettség terjedelmét és részletezettségét jelentős mértékben kiszélesíti, ugyanis a fizetendő és levonható adóval kapcsolatos információkat számlánkénti bontásban, az ügyletben résztvevő felek adószáma, számlasorszám, valamint a számlában szereplő egyéb adatok (pl. adóalap, adóösszeg, teljesítési időpont) szerinti részletezettséggel kell az adóhatóság rendelkezésére bocsátani. A levonható adó tekintetében az említett adatszolgáltatás – a mezőgazdasági fordított adózás hatálya alá tartozó termékek kivételével – azokra a számlákra vonatkozik, amelyekben az áthárított adó összege eléri, vagy meghaladja a 2.000.000 forint összeget. (Mindazonáltal, azokban az esetekben, amikor az adózó olyan számlákkal összefüggésben gyakorol adólevonási jogot, amelyek egy eladótól/szolgáltatásnyújtótól származnak és az áthárított adó összege bár számlánként egyedileg nem, de összesítetten meghaladja a fenti értékhatárt, úgy ezekről a számlákról is nyilatkozni kell az időszaki bevallásban.)

Számlahelyesbítések, valamint a számlaérvénytelenítések esetén irányadó változásokról érdemes külön említést tenni, ugyanis ezen bizonylatok is az új adatszolgáltatási kötelezettség alá tartoznak. A számlahelyesbítések esetén a módosító okirat mellett az eredeti bizonylat adatait is szerepeltetni kell majd az adott bevallásban.

A fentiekkel egyidejűleg – és azzal összhangban – a számla tartalmára vonatkozó rendelkezések is változni fognak 2013. január 1-jétől. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása értelmében a 2013. január 1-jén, vagy azt követően teljesített ügyletekről kibocsátott számlák kötelező tartalmi elemei közé fog tartozni a vevő adószáma a belföldi beszerzések esetén is, feltéve, hogy a számlában az áthárított adó összege eléri, vagy meghaladja az 2.000.000 forintos értékhatárt.

Ezeken kívül törvényjavaslat formájában megjelent változások:

Kisadózó vállalkozások tételes adója és a kisvállalati adó

A kisvállalati adózói kör adózásának egyszerűsítése érdekében az Országgyűlés elé beterjesztésre került törvényjavaslat két gyökeresen új, az érintettek számára választható adónem, a kisadózó vállalkozások tételes adója és a kisvállalati adó bevezetésének szabályait fogalmazza meg.

Hangsúlyozni szükséges, hogy nem csak azon vállalkozások számára lehet releváns a benyújtott javaslat, akik élhetnek a választás jogával, hanem azon cégek számára is, akik ezeknek a paramétereknek nem felelnek meg. A törvényjavaslat módosító rendelkezései szerint ugyanis a társasági adó alanyai számára nem minősül vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak az a kiadás, amely a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanyai által nyújtott termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódik, így ezen összegek a jövőben növelik a társasági adó alapját.

Általános forgalmi adó

A célok elérése érdekében benyújtott törvényjavaslat az általános forgalmi adót érintően 2013. január 1. napjától bevezetné a pénzforgalmi elszámolás választásának a lehetőségét az – egyéb feltételeknek is megfelelő – kisvállalkozások számára. A javaslat az alanyi adómentesség előírásaival azonosan rendeli megállapítani a pénzforgalmi elszámolás szerinti adózási mód választására jogosító értékhatárt. A pénzforgalmi elszámolást választó adóalany levonási joga a pénzforgalom szerint alakulna, azt leghamarabb az ellenérték megtérítésének időpontjában gyakorolhatná, míg ugyanezen időpontban kellene fizetendő adóját is megállapítania.

A módosítás kihatásaként a pénzforgalmi elszámolás választása esetén a javaslat a számla kötelező tartalmi eleméve tenné az ügylet pénzforgalmi elszámolás alá tartozására történő egyértelmű utalást is.

Mindemellett a törvényjavaslat az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatárt 5 millió Ft-ról 6 millió Ft-ra emelné.