Híreink
A számla helyesbítése, sztornírozása, önellenőrzése során követendő eljárásokról (könyvelés)
1. Számítógéppel kiállított számla sztornírozása; önellenőrzés sztornírozás esetén Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: Áfa-törvény) 45/A. § (1) b) pontja alapján sztornírozásnak van helye, ha a számítógéppel vagy elektronikus úton előállított számla lezárását követően észlelt hibát kell javítani. Ugyanakkor az Áfa-törvény 45/A. §-ának sztornírozásra vonatkozó szabályai nem írják elő, hogy sztornírozás esetén minden esetben önellenőrzési kötelezettség lenne. A számítógéppel előállított hibás számla kijavítását azért kell sztornírozással megoldani, mert biztosítani kell, hogy a számítógép adattartalma és az annak alapján kiállított bizonylat egymással mindenben megegyezzék. Ettől függetlenül – amikor nem a teljesítés meghiúsulása miatti sztornírozásról van szó – az eredeti teljesítés és így az eredeti teljesítéssel érintett adómegállapítási időszakra vonatkozó adótételek nem változnak, így értelemszerűen önellenőrzésre nincsen szükség. Ezt támasztja alá az is, hogy az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 49. § (1) bekezdése alapján az önellenőrzés jogintézménye az önadózás útján megállapított vagy megállapítani elmulasztott adó korrigálására szolgál, nem pedig egyéb adatok javítására. Elmondható továbbá, hogy a számítógéppel készült hibás számla sztornírozása esetén kiállításra kerül – eredeti teljesítési időponttal – a már kijavított adatokat tartalmazó bizonylat, így a vevő adólevonási joga ezen új bizonylattal – az eredeti teljesítési időpontban – fennáll. Ezt támasztja alá a 7003/2002. (PK. 21.) PM irányelv is, amely leszögezi, hogy a számla kijavítását követően – aminek módja számítógépes számlánál az Áfa-törvény 45/A. §-a szerint a sztornószámlát követően kiállított új számla – az adólevonási jog a számla szerinti eredeti teljesítési időpontban gyakorolható. A fentiek alapján, amikor azért kerül sor sztornírozásra, mert a számítógéppel előállított számla – adót nem befolyásoló – adatait kell korrigálni, önellenőrzésre sem az eladó, sem a vevő oldalán nincsen szükség. 2. Számítógéppel kiállított számla egyidejű helyesbítése és sztornírozása Amennyiben a számítógéppel kiállított számla mind elírási, mind az adó megállapításához szükséges tételeket érintő hibát tartalmaz, akkor az adóalany kétféleképpen járhat el. Az első eset az, amikor az adóalany a számítógéppel kiállított számlát úgy sztornírozza, hogy közben nemcsak az egyéb hibát/hibákat, hanem az adó összegét, mértékét érintő változást is módosítja az új számlán. Ebben az esetben helyesbítő számla kiállítására nincsen szükség, ugyanakkor ilyenkor mind a számla kibocsátójának, mind pedig a számla befogadójának önellenőriznie szükséges, tekintettel arra, hogy a sztornírozás mindig az eredeti teljesítésre hat vissza és pozitív törvényi szabályozás hiányában nincsen lehetőség arra, hogy akár a számlakibocsátó (adókötelezettség-csökkenés esetén), akár a számla befogadója a sztornó számla kiállításának adómegállapítási időszakában vegye figyelembe az adó meghatározásához szükséges tételek módosítását. A második eset, amikor a számla kibocsátója az érintett számlát sztornírozza, majd a sztornírozás eredményeként kiállított új számlát helyesbíti. A sztornírozásra ilyenkor azért van szükség, mert az eredeti bizonylat adót nem érintő tételei hibásak, így azokat ki kell javítani, ugyanakkor – az előző pontban kifejtettek alapján – a számítógéppel kiállított számlánál a kézzel való kijavítás kizárt. Ettől függetlenül – a sztornírozással ilyen módon kijavított – számla helyesbítése pedig azért szükséges, mert az Áfa-törvény 45. §-a a helyesbítés szabályait olyan módon rendezi, hogy a helyesbítő számla kizárólag a helyesbített számlával együtt, annak adataival értelmezhető. Éppen ezért abban az esetben, ha a számla adót érintő és egyéb adatai is hibásak, akkor lehetőség van arra is, hogy a kibocsátó első körben a számítógéppel kiállított számlát – javítás céljából – sztornírozza és ezzel egyidejűleg egy olyan új számlát állítson ki, amelynek az általános forgalmi adót érintő adatai a sztornózott számla adataival megegyeznek, ugyanakkor – amennyiben az adó összege vagy az annak megállapításához szükséges bármely tétel is módosult – akkor a sztornírozást követően az Áfa-törvény 45. §-a alapján helyesbítő számlát is ki kell állítania. Erre az esetre leszögezhető, hogy a sztornírozás miatt önellenőrzésre nincsen szükség, ugyanakkor a helyesbítés okán keletkezhet önellenőrzési kötelezettség, de csak a kibocsátó oldalán. Az Áfa-törvény 45. § (5) bekezdése alapján ugyanis abban az esetben, ha a számla kiállítójánál a helyesbítés eredményeként kötelezettség-csökkenés lép fel, akkor önellenőrizni nem lehet. Akkor viszont, ha a helyesbítés okán a számlakiállítónál kötelezettség-növekedés történik, neki önellenőrzési kötelezettsége is keletkezik az eredeti teljesítéssel érintett adómegállapítási időszakra nézve. Az Áfa-törvény 45. § (6) bekezdése alapján a számla befogadójánál – helyesbítés esetén – önellenőrzési kötelezettség egyik esetben sem merülhet fel. 3. A helyesbítés és a sztornírozás egymáshoz való viszonya Helyesbítés kizárólag abban az esetben végezhető, ha az Áfa-törvény 45. § (1) a) és b) pontjaiban meghatározott adatok hibásak, azaz ha az adóalany az áthárított adó összegét valamint az annak meghatározásához szükséges tételeket módosítja vagy az adót utólag kívánja felszámítani és áthárítani. Ilyen esetben a korrekciót számítógépes számla esetén is helyesbítő számlával kell elvégezni. Minden más, számítógéppel kiállított számlával kapcsolatban felmerült hiba esetén sztornírozásnak van helye. Az Áfa-törvény 45/A. §-a alapján, ha a számítógéppel előállított számla valamely adata hibás, akkor a kijavítás érdekében azt sztornírozni szükséges. Ugyanakkor az Áfa-törvény 45. §-a szerint, amennyiben az adó összege, vagy az annak megállapításához szükséges valamely tétel(ek) módosul(nak), a számlát helyesbíteni szükséges. A két jogintézménynek az egymáshoz való viszonya a következőképpen értelmezhető. Az Áfa-törvény a helyesbítés szabályai között konkretizálja, hogy ezen módszer használatára akkor kerülhet sor, ha az általános forgalmi adó összegét – és ezen keresztül az adófizetési kötelezettséget – érintő utólagos változás következik be. Ugyanakkor, amikor az Áfa-törvény 45/A. §-a alapján a hibásan kiállított számítógépes számlát sztornírozni kell – tekintettel arra, hogy a helyesbítés jogintézménye az adót érintő hibák javítását teljes körben rendezi – egyértelműen kijelenthető, hogy a sztornírozás kapcsán hivatkozott hibás számla csak olyan számla lehet, amelyen bármely más, az adó összegét, mértékét nem érintő adat hibás. Az általános jogértelmezési alapelvek alapján, ha egy nagyobb kérdéskört szabályozó jogszabályhely mellett létezik egy olyan jogszabályhely, amely az érintett kérdéskör egy kisebb részére nézve eltérő szabályokat állapít meg, akkor azon speciális esetekre, amelyekre nézve külön szabályozás született, nem az általános, hanem az esetek szűkebb hányadát átfogó, speciális szabályt kell alkalmazni. A fentiek alapján elmondható, hogy amikor az Áfa-törvény 45/A. §-a hibás számlát említ, akkor ezen számlák körébe csakis azon – számítógéppel kiállított – számlák tartoznak, amelyek az adó összegét nem érintő hibában szenvednek.
kommentek: 0 db