Ingatlanok értékesítésének, bérbeadásának Áfa szabályai 2008. január 1.-től
2008.01.01.
Hogyan változnak az ingatlanok értékesítésének, bérbeadásának Áfa szabályai?
Az ingatlanokkal kapcsolatos általános forgalmi adó változások
Az általános forgalmi adóról szóló, 2008. január 1-jétől hatályba lépő 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: új Áfa-törvény) a korábbiaktól eltérő rendező elvek mentén és a 2007. évben hatályos előírásoktól némileg eltérően szabályozza az ingatlanok értékesítésének, bérbeadásának, egyéb módon történő hasznosításának általános forgalmi adó kötelezettségét. Míg például a korábbi rendező elvek szerint jelentősége volt annak, hogy a kérdéses ingatlan lakóingatlannak minősült-e, és annak hányadik értékesítése volt az adott ügylet, ennek a jövőben az értékesítésnél, bérbeadásnál már nem lesz jelentősége, csak az adólevonás szempontjából.
Személyesen szeretne adótanácsadást? Többet szeretne tudni? Szüksége van egy profi könyvelő és adótanácsadó cégre? Kérjen ajánlatot itt!
I. Beépítés alatt álló, illetőleg beépített új ingatlan és építési telek sorozat jelleggel történő értékesítése miatti speciális adóalanyiság és adófizetés szabályai
Az új Áfa-törvény 6. § (4) bekezdés b) pontja értelmében 2008. január 1-jétől szintén gazdasági tevékenység és általános forgalmi adó alanyiságot eredményez az is, ha az egyébként nem adóalanyi minőségben eljáró személy, szervezet beépített ingatlant (ingatlanrészt) és ehhez tartozó földrészletet sorozat jelleggel értékesít, feltéve, hogy annak első rendeltetésszerű használatba vétele még nem történt meg, vagy első rendeltetésszerű használatba vétele megtörtént ugyan, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése és az értékesítés között még nem telt el 2 év. (Ezen előzőekben meghatározott ingatlan-kör továbbiakban együtt az új Áfa-törvény meghatározásának megfelelően: beépítés alatt álló, illetőleg beépített új ingatlan.) Szintén gazdasági tevékenység és adóalanyiságot eredményez az is, ha egyébként nem adóalanyi minőségében eljáró személy, szervezet sorozat jelleggel építési telket (telekrészt) értékesít [új Áfa-törvény 6. § (4) bekezdés c) pont]. Ez a rendelkezés nem csak az egyébként még nem adóalany természetes személyekre vonatkozik, hanem vonatkozik például az egyéni vállalkozóként tevékenykedő adóalany vállalkozásában nem hasznosított, előzőek szerinti ingatlanjai értékesítésére, vagy vonatkozhat egy egyébként általános forgalmi adóalanynak nem minősülő jogi személy, vagy más szervezet előzőekben meghatározott körbe tartozó ingatlanjainak értékesítésére is.
Sorozat jelleg az új Áfa-törvény 259. § 18. pontja alapján: ha 2 naptári éven belül negyedik vagy további építési telket (telekrészt) és/vagy beépítés alatt álló, illetőleg beépített új ingatlant értékesítenek, valamint a rá következő 3 naptári éven belül további építési telket (telekrészt) és/vagy beépítés alatt álló, illetőleg beépített új ingatlant értékesítenek, azzal, hogy ha olyan építési telket (telekrészt) és/vagy beépítés alatt álló, illetőleg beépített új ingatlant értékesítenek, amely tulajdon kisajátítás tárgyát képezi, vagy amelynek szerzése az értékesítőnél – az illetékekről szóló törvény alapján – öröklési illeték tárgyát képezte, az az előzőekben említett darabszámba beleszámít ugyan, de önmagában nem minősül sorozat jellegűnek. Így például nem keletkeztet ingatlan sorozat jelleggel történő értékesítése miatti adóalanyiságot, ha 2 éven belül négy olyan ingatlant értékesítettünk csak, amelyek öröklési illeték tárgyát képezték, vagy kisajátítási eljárás tárgyát képezték. Azonban, ha például három örökölt ingatlant és egy vásárolt, vagy kapott ingatlant értékesítünk a 2 éven belül, akkor a sorozatjelleg megvalósul, és a negyedik ingatlan eladása adóalanyiságot eredményez (természetesen csak az előzőekben meghatározottak szerinti új ingatlanok és építési telkek veendők figyelembe ebből a szempontból, és a három fajta ingatlant vegyesen – építési telek, beépítés alatt álló és beépített új ingatlan – kell számításba venni). A sorozat jelleg megállapításánál a 2 naptári év első éve az új Áfa-törvény 261. § (7) bekezdése alapján a 2008. év.
Személyesen szeretne adótanácsadást? Többet szeretne tudni? Szüksége van egy profi könyvelő és adótanácsadó cégre? Kérjen ajánlatot itt!
Fontos hangsúlyozni ezen speciális adóalanyiságra vonatkozó szabályozás ismertetésénél azt, hogy az általános forgalmi adóalanyiság kérdésének megítélésénél elsődlegesen az új Áfa-törvény 5. §-a szerinti főszabályt kell alapul venni. Vagyis abban az esetben, ha az építési telek, vagy beépítés alatt álló vagy beépített új ingatlan értékesítés eleve üzletszerű – például hatalmas földterületet megvásárolva azt építési telekké átminősítve, esetleg közművesítve, parcellázva vagy akár egyben értékesítenek –, akkor az áfa-alanyiság az üzletszerűség miatt már az új Áfa-törvény 5. §-a alapján fennáll, a sorozat jelleget nem is kell vizsgálni.
Az új Áfa-törvény 6. § (4) bekezdés b)-c) pontjai szerinti speciális adókötelezettség esetében az e jogszabályhelynél megjelölt ingatlanok esetében az adómentesség és az adókötelezettség között választási lehetőség nincs, mert a sorozat jellegű értékesítés miatt adóalannyá váló személy, szervezet ezen értékesítése az adóköteles körbe tartozik az új Áfa-törvény 86. § (1) bekezdés ja)-jb) és k) pontjai értelmében, és ezen értékesítésre a 142. § szerinti fordított adózás sem vonatkozik, vagyis az értékesítő köteles utána az áfát megfizetni.
Az egyes ingatlanok sorozat jelleggel történő értékesítése miatti speciális adóalanyiság bekövetkezésekor az adóhatósághoz bejelentést kell tenni. Az új Áfa-törvény 263. §-ának (7) bekezdése alapján, amely az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 176. § (2) bekezdése helyébe lépő rendelkezést tartalmazza, az általános forgalmi adót ilyen esetben az állami adóhatóság határozattal állapítja meg (kivetéses adózás). Az adózónak az adóalanyiságot eredményező negyedik (illetve a rá következő 3 éven belül további) ingatlan értékesítésről az adóhatóságnál e célra rendszeresített nyomtatványon az új Áfa-törvény szerinti teljesítés időpontját követő 30 napon belül bejelentést kell tenni, mely bejelentés a jogkövetkezmények szempontjából az adóbevallással esik egy tekintet alá. Ebben az adó megállapításához szükséges bejelentésben nem csak az értékesítést terhelő fizetendő adó megállapításához szükséges adatokat – teljesítés időpontja, ellenérték, felszámított áfa, esetlegesen az alkalmazott árfolyam stb. – kell bejelenteni, hanem az adózó érdekében célszerű, hogy az adott ingatlanhoz kapcsolódó beszerzéseket terhelő, az előzetesen felszámított és levonható adó megállapításához szükséges adatokat is bejelentse. Az új Áfa-törvény 122. §-a alapján ugyanis az ingatlan sorozatjelleggel történő értékesítése miatt adóalannyá váló személynek, szervezetnek az új Áfa-törvény 6. § (4) bekezdésében meghatározott feltétel teljesülésekor – vagyis a sorozatjelleg megvalósulását eredményező negyedik ingatlan értékesítésekor – adólevonási joga is keletkezik. Az előzetesen felszámított adóként figyelembe vehető összeg nem haladhatja meg azt az összeget, amelyet az új Áfa-törvény 6. § (4) bekezdés b) és c) pontja szerinti – előzőekben említett – esetben a termék értékesítése után fizetendő adóként megállapítottak. Az új Áfa-törvény 127. § (3) bekezdése alapján az ilyen esetekben az adóalany olyan – adólevonásra egyébként jogosító – okiratok tekintetében is gyakorolhatja adólevonási jogát, amelyek az adóalannyá válását megelőzően keletkeztek, de azok mint a „negyedik” ingatlan igazolt tulajdonosa nevére, vagy igazolt jogelődje nevére szólnak.
II. Az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenységükre tekintettel általános forgalmi adó alanyok ingatlan értékesítésére, bérbeadására, haszonbérbeadására vonatkozó, 2008. január 1-jétől hatályba lépő szabályok
E témakörhöz kapcsolódó fontos rendező elv az új Áfa-törvény erre vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából, hogy külön kell választani és kezelni az ingatlan értékesítést és a bérbeadást. Az adó alóli mentességre vagy az adó fizetési kötelezettségre, valamint az adó fizetésre kötelezett személyére vonatkozó szabályozás eltérően alakul attól függően, hogy ingatlan értékesítésről vagy ingatlan bérbeadásról van-e szó. A választáson alapuló adókötelezettség egységesen vonatkozik az összes ebbe a körbe tartozó ingatlan értékesítésére, és/vagy az összes e körbe tartozó ingatlan bérbeadására. Azonban az ingatlan értékesítési körre választott adófizetési kötelezettség nem vonatkozik a bérbeadási körre, a bérbeadásra választott adófizetés nem vonatkoztatható az ingatlan értékesítés körébe tartozó ügyletekre. Az adókötelezettség vagy adó alóli mentesség megítéléséhez nem abból a szempontból kell elhatárolást tenni, hogy az ingatlan lakóingatlannak minősül-e vagy sem. Fontos új szabály, hogy az adófizetésre irányuló választás az új szabályozás szerint már öt évre szól, vagyis a választás évét követő ötödik naptári év végéig attól eltérni nem lehet az új Áfa-törvény 88. § (4) bekezdése alapján.
1. Az ingatlan értékesítésére vonatkozó szabályok
1. 1. Beépített ingatlan
Az új Áfa-törvénynek a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel adómentes értékesítések körét meghatározó 86. §-ának (1) bekezdés j)-k) pontjai rendelkeznek az egyes – beépített vagy beépítetlen – ingatlanok értékesítésének általános forgalmi adó mentességéről illetve adókötelezettségéről. A j) pont alapján főszabályként mentes az adó alól a beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet értékesítése, kivéve annak a beépített ingatlannak (ingatlanrésznek) az értékesítése, amelynek első rendeltetésszerű használatba vétele még nem történt meg, vagy első rendeltetésszerű használatba vétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése és az értékesítés között még nem telt el 2 év [a kivételek a továbbiakban: beépítés alatt álló, illetve beépített új ingatlan, a j) pont hatálya alá tartozó ingatlanok pedig a továbbiakban: régi ingatlan]. Ez alapján a beépített ingatlanok köréből a beépítés alatt álló és a beépített új ingatlan értékesítése kötelezően adóköteles, míg a többi beépített régi ingatlan értékesítése csak akkor adóköteles, ha az adóalany azt választja az új Áfa-törvény 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján, és az adóhatósághoz az Art. szabályai szerint bejelenti. Ebben az esetben az adó alapjára a 20 %-os adómérték alkalmazandó [88. § (2) bekezdés]. Ezen utóbb említett jogszabályhely alkalmazása szempontjából nem aszerint kell különbséget tenni, hogy lakóingatlan vagy annak nem minősülő egyéb beépített ingatlan értékesítéséről van-e szó. Amennyiben a 86. § (1) bekezdés j) pont alá tartozó régi ingatlanok értékesítésére adókötelezettséget választ az adóalany, akkor az adó megfizetésére vonatkozó szabályozás köréből figyelemmel kell lennie az új Áfa-törvény 142. §-ában foglaltakra is. Ezen paragrafus (1) bekezdés e) pontjában foglaltak szerint ugyanis – figyelemmel ugyanezen paragrafus (3) bekezdésében foglalt feltételekre is – az adó megfizetésére nem az értékesítő, hanem a termék, vagyis az ingatlan beszerzője lesz az adó fizetésre kötelezett (feltéve, hogy a teljesítésben érintett felek mindegyike belföldön nyilvántartásba vett adóalany – e rendelkezés alkalmazása szempontjából ide kell érteni az eva alanyt is –, és egyikének sincs olyan, az új Áfa-törvényben szabályozott jogállása, amelynek alapján tőle adó fizetése ne lenne követelhető). Ez azt jelenti, hogy például egy három éve használatba vett irodaház értékesítését végző belföldi adóalany, ha ezen tevékenységét adókötelessé tette választása alapján, és a vevője egy szintén belföldön bejelentkezett, áfa-köteles tevékenységet végző adóalany, akkor az adót nem az értékesítő fizeti, hanem a fordított adózás szabályai szerint a vevő. Amennyiben például egy öt éve használatba vett üzlethelyiséget egy adófizetést választó belföldi adóalany egy alanyi mentességet választott adóalanynak, egy mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállású adóalanynak vagy egy nem adóalany magánszemélynek értékesít, akkor az adófizetésére az eladó lesz kötelezett, az nem fordul meg a vevőre. Olyan esetben sem fordul meg az adófizetésre kötelezett személye, ha az értékesítésre kerülő ingatlan egy beépítés alatt álló, még használatba nem vett ingatlan, mert ez után mindenképpen az azt értékesítő adóalany lesz az adófizetésre kötelezett.
Személyesen szeretne adótanácsadást? Többet szeretne tudni? Szüksége van egy profi könyvelő és adótanácsadó cégre? Kérjen ajánlatot itt!
1. 2. Beépítetlen ingatlan
Az új Áfa-törvény 86. § (1) bekezdés k) pontja értelmében főszabályként mentes az adó alól a beépítetlen ingatlan (ingatlanrész) értékesítése, kivéve az építési telek (telekrész) értékesítését. Az új Áfa-törvény 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján az építési telken kívüli beépítetlen ingatlan értékesítését is adókötelessé lehet tenni, mely adókötelezettségre irányuló választást az állami adóhatóságnak szintén előzetesen be kell jelenteni az Art. szabályai alapján. Ez a választás is a választás évét követő ötödik naptári év végéig köti az adóalanyt [új Áfa-törvény 88. § (4) bekezdés].
Az új Áfa-törvény alkalmazása szempontjából, annak 259. § 7. pontja alapján, építési teleknek minősül az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározott építési telek és építési terület, amely egyúttal nem minősül beépített ingatlannak.
Az építési telken – amelynek értékesítése kötelezően adóköteles – kívüli beépítetlen ingatlan értékesítésének adókötelessé tételére irányuló választás az egyébként adómentes beépített ingatlan értékesítésének adókötelessé válását is eredményezi, illetve a beépített ingatlan értékesítésére irányuló adókötelezettség választása magával vonzza a beépítetlen ingatlan adókötelezettségét is. Vagyis az új Áfa-törvény 86. § (1) bekezdés j) és k) pontjai alá tartozó ingatlanok (beépített és beépítetlen egyaránt) értékesítésének adókötelessé tételére irányuló választás az összes e két említett pont alá tartozó ingatlan értékesítésére vonatkozik a 88. § (1) bekezdés a) pontja és (3) bekezdése alapján. Ebből következően alapos megfontolás és mérlegelés után célszerű az ezzel kapcsolatos döntést meghozni a bejelentést megelőzően.
Az új Áfa-törvény 88. § (1) bekezdés k) pontja alá tartozó – az építési telken kívüli – beépítetlen ingatlanok értékesítése során is figyelemmel kell lenni a fordított adózásra vonatkozó, a 142. § -ában foglalt rendelkezésekre, amennyiben az értékesítésükre az adóalany adófizetést választott, mert az értékesítés után az adófizetési kötelezettség áttevődhet a vevőre, amennyiben a feltételek fennállnak (belföldön bejegyzett adóalanyok között zajlik, és a vevő olyan jogállású, amely alapján az adó fizetése tőle követelhető, azaz például nem alanyi mentes státuszú). Amennyiben az új Áfa-törvény értelmező rendelkezésében megfogalmazottaknak megfelelő, előzőekben említett építési telek értékesítése történik, az kötelezően adóköteles – 20 %-os adómértékkel – , és utána az adó fizetésére az értékesítő kötelezett, a fordított adózás körébe ez nem tartozik.
1.3. Adómentesség a termék beszerzését terhelő adó levonását tiltó rendelkezésekre tekintettel
Az új Áfa-törvény 87. §-ának 2008. január 1-jétől hatályba lépő rendelkezése szerint mentes az adó alól a termék értékesítése abban az esetben, ha az értékesítést megelőzően a terméket kizárólag a 85. § (1) bekezdése vagy a 86. § (1) bekezdése szerint adómentes termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz használták, egyéb módón hasznosították, és a termékhez adólevonási jog nem kapcsolódott, vagy az értékesítést megelőzően a termékhez kapcsolódó előzetesen felszámított adó a 124. ás 125. § - a levonást tiltó rendelkezések – szerint nem vonható le.
2. Az ingatlan bérbeadása
Az új Áfa-törvény 86. § (1) bekezdés l) pontja alapján főszabályként mentes az adó alól az ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása, haszonbérbeadása (továbbiakban: ingatlan bérbeadás). E mentesség alól a 86. § (2) bekezdés alapján kivétel: a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás nyújtásának biztosítását szolgáló bérbeadás, a közlekedési eszköz elhelyezésének, parkolásának biztosítását szolgáló bérbeadás, az ingatlannal tartósan összekötött gép, egyéb berendezés bérbeadása, széf bérbeadása, mely tevékenységek kötelezően adóköteles körbe tartoznak.
Az adómentesség helyett az adóalany választhatja az adókötelessé tételt is az ingatlan bérbeadására vonatkozóan az új Áfa-törvény 88. § (1) bekezdés b) pontja alapján. Ez esetben 20 %-os mértékű adó alkalmazandó az adó alapjára a 88. § (2) bekezdés alapján. Fontos szabály az adófizetési kötelezettség választása szempontjából a 88. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés. Eszerint a beépített és a beépítetlen ingatlan értékesítésekre, mint egyik csoportra és az ingatlan bérbeadásokra, mint másik csoportra együttesen vagy külön-külön is gyakorolható a választási jog, azonban amelyik csoportra választotta az adóalany az adókötelezettséget (az új fogalom használattal az adókötelessé tételt), az az abba a csoportba tartozó valamennyi termékértékesítésre, illetőleg szolgáltatásnyújtásra kiterjed. Például, ha a beépített régi ingatlan értékesítésre az adóalany választott adókötelezettséget, akkor a határidő lejártáig (a választás évét követő ötödik naptári év végéig) minden ingatlan értékesítése, legyen az földterület, lakóingatlan, üzlethelyiség stb, az adóköteles körbe tartozik. Amennyiben az ingatlan értékesítések mellett olyan ingatlan bérbeadása is van, amely az adómentes körbe tartozik, és amelyre nem választott adókötelezettséget, akkor az az ingatlan értékesítésekre választott adófizetés okán nem kerül át az adókötelezettség alá.
Az ingatlan bérbeadásra vonatkozó szabályozás áttekintésénél figyelemmel kell lennünk az új Áfa-törvény 259. § ának 4. pontjában a bérbeadás, -vétel fogalmának meghatározására vonatkozó rendelkezésére is. Eszerint bérbeadás a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan egyéb jogviszony is, amelynek tartama alatt a jogosult az ellenérték egészét vagy túlnyomó részét a termék időleges használatáért téríti vagy téríteni köteles a kötelezettnek.
Ezen meghatározásból következően a lakásszövetkezeteknek a tulajdonukban álló ingatlanok közös használatának biztosítására irányuló tevékenysége az áfa rendszerében bérbeadásként kezelendő, mely főszabályként adómentes, de választhatnak rá adókötelezettséget is, az előzőekben ismertetett szabályok szerint. (Ez a 2008. január 1-jét megelőzően hatályos szabályozással azonosan kezeli a lakásszövetkezetek e tevékenységét, így az számukra változást nem jelent, csak annyiban, hogy az adókötelezettség választása a továbbiakban már öt évre köti a szövetkezetet.)
Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá tartozó adóalanyra – minthogy nem áfa-alany – az új Áfa-törvény 88. §-a szerinti adókötelessé tétel választásának lehetősége nem vonatkozik.
III. A bejelentkezési kötelezettséggel kapcsolatos gyakorlati tudnivalók
Az Art. 22. §-a rendelkezik az általános forgalmi adókötelezettség bejelentésével kapcsolatos eljárási szabályokról. Ennek (1) bekezdés b) pontja értemében az adóalany a tevékenység megkezdésével egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy tárgyi adómentesség helyett az adókötelezettség teljesítését – illetőleg a 2008-tól hatályos szöveg alapján az egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenység esetén az adókötelessé tételt – választja. Ugyanezen paragrafus (3) bekezdése értelmében ezen nyilatkozat megváltoztatását a változtatást megelőző adóév utolsó napjáig kell bejelenteni.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy azok az adóalanyok, akik/amelyek az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (továbbiakban régi Áfa-törvény) 2. számú mellékletének 10. pontja szerinti egyéb ingatlan (pl. beépítésre szánt földterületnek, építési teleknek minősülő földterület, lakóingatlannak nem minősülő egyéb ingatlan stb.) bérbeadására választásuk alapján 2007. évben már az adóköteles körben vannak, a következőket kell mérlegelni. Továbbra is adóköteles körben kívánnak-e maradni ezen tevékenységükre, vagy sem. Amennyiben igen, akkor gondolni kell arra, hogy az adókötelezettség már nemcsak az eddigi fogalmaknak megfelelő ún. egyéb ingatlanok bérbeadására vonatkozik 2008-tól, hanem például a termőföldre és a lakóingatlanra is. Ezért amennyiben ilyen típusú ingatlant is adnak bérbe, akkor az is bevonódik az adóköteles körbe. Ezen túlmenően figyelemmel kell lenni arra is, hogy az adókötelezettség választása már öt évre köti az adóalanyt. Így tehát egy ingatlan bérbeadásra tekintettel adókötelezettséget választott adóalany, ha nem kíván a változások miatt az adóköteles körben maradni, azt 2007. december 31-ig az adóhatóságnál erre a célra rendszeresített nyomtatványon be kell jelentenie.
Amennyiben e bejelentéssel nem él, az azzal a következménnyel jár az ingatlan bérbeadási tevékenységét illetően, hogy minden általa bérbe adott ingatlanára vonatkozni fog a korábbi adókötelezettség választás (függetlenül attól, hogy az korábban csak egy szűkebb körre vonatkozott), és ezen elkötelezettsége 2012. év végéig tart. Ezért az egyértelműség és a későbbi vitás helyzetek elkerülése érdekében célszerű az ingatlan bérbeadással kapcsolatos adófizetési kötelezettség választására vonatkozó nyilatkozatot 2007. december 31-ig már az új szabályok ismeretében megerősíteni, azaz az erre irányuló választásról az erre a célra rendszeresített Áfa-nyilatkozaton bejelentést tenni.
Azoknak a közhatalmi tevékenységet végző adózóknak, akik a régi Áfa-törvény szabályainak megfelelően a tárgyi adómentes körbe tartozó ingatlanjaik bérbeadása miatt nem váltak áfa alannyá, mert az ebből származó bevétel nem számított bele az egyéb gazdasági tevékenységre tekintettel adóalanyiságot eredményező négy millió forintos összeghatárba [régi Áfa-törvény 4/A. § (5) bekezdés], ugyanis azt nem gazdasági tevékenységből származó bevételnek kellett tekinteni, az adókötelezettség választására irányuló nyilatkozatuk benyújtási határideje 2008. január 15-ig kitolódik, tekintettel arra, hogy adóalanyiságuk a közhatalmi tevékenységükön kívüli egyéb tevékenységükre csak az új Áfa-törvény 2008. január 1-jei hatályba lépésének időpontjától áll fenn (feltéve, ha adóalanyiságukat eredményező egyéb tevékenységüket folytatják).
Azok az adóalanyok, akik/amelyek olyan ingatlanokat adnak bérbe, amelyek korábban a kötelező tárgyi adómentes körbe tartoztak, vagy a választható adókötelezettséggel érintett körbe tartoztak ugyan (régi Áfa-törvény 2. melléklet 10. pontja), de nem választottak rá adókötelezettséget, és azok az új szabályok szerint is adómentesek és nem kívánják továbbra sem adókötelessé tenni azok bérbeadását, e tevékenységre tekintettel nem kell az adóév fordulójához kapcsolódóan bejelentést tenni.
Az ingatlan értékesítések a régi Áfa-törvény rendelkezései szerint kötelezően vagy tárgyi adómentesek vagy adókötelesek voltak, ezért ezzel kapcsolatban az adóalanyoknak nem volt bejelentési kötelezettségük. Az új Áfa-törvény előzőekben említett szabályai alapján vannak választható adókötelezettséggel érintett ingatlan fajták, mint például a termőföld, régi ingatlan, melyek értékesítését illetően – feltéve, ha ezekre az adókötelezettséget kívánják választani – mindenképpen szükséges bejelentést tenni 2007. december 31-ig. Az ezzel kapcsolatos döntés mérlegelésénél célszerű figyelemmel lenni az érintett ingatlanokhoz kapcsolódó beszerzéseket terhelő előzetesen felszámított adó esetleges utólagos korrekciójára vonatkozó rendelkezésekre is.
Az ingatlanokkal kapcsolatos adófizetési kötelezettség választására irányuló bejelentést vagy az adókötelezettség alól történő kijelentkezést az adóhatóság által erre a célra rendszeresített, a 2007. évben a 2008-évtől hatályba lépő szabályoknak megfelelő választásra vonatkozó, 08TAFA-E jelzésű, vagy a 08TAFA-T jelű nyomtatványon lehet teljesíteni, attól függően, hogy egyéni vállalkozók és magánszemélyek, vagy jogi személyek és egyéb szervezetek nyújtják-e be. 2008. évtől kezdődően a 2008. évre rendszeresített nyomtatványokon lehet a bejelentési kötelezettséget teljesíteni.
Személyesen szeretne adótanácsadást? Többet szeretne tudni? Szüksége van egy profi könyvelő és adótanácsadó cégre? Kérjen ajánlatot itt!
Híreink
kommentek: 0 db