Adózás rendjének változásai 2008.január 1.-től
2007.12.05.
Emelkedik a mulasztási bírság, adóellenőrzés az újonnan alakult vállalkozásoknál,áfa visszaigénylés a bejelentkezés előtt.
Adózás rendjének
változása 2008.január 1.-től
Havi adó- és járulékbevallás
Ha az adózónak az adóév bármely hónapjában havi elektronikus bevallást kell benyújtania, akkor az új előírások értelmében az adóév minden ezt követő hónapjában megmarad a bevallási kötelezettsége abban az esetben is, ha adó- és/vagy járulékkötelezettsége nem keletkezett. (A jelenleg hatályos szabályok szerint a munkáltatónak nem minősülő kifizető csak akkor volt köteles az adó- és/vagy társadalombiztosítási kötelezettséget eredményező, magánszemélyeknek teljesített kifizetések, juttatások adókötelezettségeivel kapcsolatos havi bevallást benyújtani, ha a tárgyhónapban ilyen kifizetést, juttatást teljesített magánszemélyek részére.)
Személyesen szeretne adótanácsadást? Többet szeretne tudni? Szüksége van egy profi könyvelő és adótanácsadó cégre? Kérjen ajánlatot itt!
Adófolyószámla
Módosul az adófolyószámla kiküldésének határideje. Az adóhatóság egységesen minden adózónak október 31-ig küldi meg adószámlájának egyenlegét, ha az 1,000 forintot meghaladó összegű tartozást vagy túlfizetést mutat.
Az adóhatóság azonban nem küld értesítést az adófolyószámla-egyenlegről, ha az adózó elektronikus bevallás benyújtására kötelezett, vagy bevallását önkéntesen, elektronikus úton teljesítette.
Elektronikus bevallás ösztönzése
Adóhatósági ellenőrzések az újonnan alakult társaságoknál
2008. január 1-jétől az állami adóhatóság minden naptári évben az adott évben jogelőd nélkül alakult gazdasági társaságok 20 százalékánál helyszíni ellenőrzést fog lefolytatni.
Az adóalanyként történő bejelentkezés előtt felmerült előzetesen felszámított áfa levonása
A jelenlegi szabályok szerint, ha az adóalany késve, az adóköteles tevékenysége megkezdését követően teljesíti adóalanyként történő bejelentkezési (regisztrációs) kötelezettségét, a bejelentkezés időpontja előtti időszakban felmerült előzetesen felszámított áfa nem levonható.
A módosítás értelmében, a törvény hatálybalépésének napjától bejelentkezhetnek azok az adózók, amelyek Magyarország területén cégbejegyzéshez, vagy egyéni vállalkozói igazolványhoz nem kötött áfa-köteles tevékenységüket a bejelentkezésüket megelőzően megkezdték. A bejelentkezés előtti időszakban keletkezett előzetesen felszámított áfa 2004. május 1-ig visszamenőleg levonásba lesz helyezhető. Az a bejelentkezést megelőző időszakra vonatkozó fizetendő adó, amelyet fordított adózás szabályai szerint már más adóalany bevallott és megfizetett, nem lesz követelhető az adózótól. Szintén a fentiek szerint pótolhatják mulasztásukat azok, akik ugyan bejelentkeztek, de tényleges korábban kellett volna regisztrálni magukat. Az adókötelezettségeiket 2008. március 31-ig teljesítő adózók mentesülnek a jogkövetkezmények alól, így az önellenőrzési pótlék alól is.
Szigorodnak az illegális foglalkoztatás szankciói
Tovább szigorodnak az illegális foglalkoztatással kapcsolatos szankciók. 2008. január 1- jétől ugyanis be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása esetén már nem csak mulasztási bírság terheli az adózót , hanem az adóhatóság a megfizetni elmulasztott adót és járulékot is megállapíthatja az adózó terhére legalább háromhavi foglalkoztatást vélelmezve.
Alkotmányellenes, illetve az EU jogába ütköző adókötelezettség visszatérítése csak 180 napon belül
A szokásos piaci ár megállapításával kapcsolatos változások
A szokásos piaci ár megállapítására irányuló adóhatósági díj maximális értéke a jelenlegi 50 millió forintról egyoldalú eljárás esetén 12 millió forintra, kétoldalú eljárás esetén 17 millió forintra, míg többoldalú eljárás esetén 20 millió forintra csökken jövőre.
További módosítás, hogy az Art. részletesen szabályozza a társult vállalkozások nyereség-kiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről szóló úgynevezett „Választottbírósági egyezmény” alkalmazásának eljárási kérdéseit. A Választottbírósági egyezmény alkalmazásával egyúttal Magyarországon is lehetőség nyílhat az adóalap akár visszamenőleges, elévülési időn túli módosítására is, amelyre a jelenlegi eljárási szabályok nem adnak lehetőséget.
A munkáltatót terhelő adóbírságra vonatkozó pontosítás
A módosítás következtében egyértelművé válik, hogy ha a munkáltató (kifizető) a magánszemély jogszerűtlen nyilatkozata miatt nem a törvényben meghatározottak szerint teljesíti az adó-, és járulék-bevallási kötelezettségét, akkor az adóhiány a magánszemélyt, míg az adóbírság és a késedelmi pótlék a munkáltatót terheli. Az adóhatóság az adóbírságon és a késedelmi pótlékon túl az adóhiányt is a munkáltató (kifizető) terhére állapítja meg, ha az adóelőleget, adót, járulékot a munkáltató (kifizető) a magánszemélytől levonta, de az ezzel összefüggő bevallási kötelezettségének nem tesz eleget.
Emelkedik a mulasztási bírság
Jelentős mértékben emelkedik a mulasztási bírság maximális összege 2008. január 1-jétől. Magánszemélyek esetén 100.000 forintról 200.000 forintra, más adózók esetén 200.000 forintról 500.000 forintra növekedik a maximálisan kiszabható mulasztási bírság.
A jelenleg hatályos szabályozás szerint az adatszolgáltatással kapcsolatban kiszabható mulasztási bírság felső határa az adatszolgáltatással érintett magánszemélyek számának és az adózóra kiszabható mulasztási bírság legmagasabb értékének szorzata. A tervezett módosítás az adatszolgáltatás elmulasztása miatt megállapítható maximális mulasztási bírság összegét nem szabályozza.
Adózási érdeksérelemmel arányos mulasztási bírság
Pontosításra került a mulasztási bírság kiszabásánál az adóhatóság mérlegelési jogkörét meghatározó rendelkezés. Az adóhatóság olyan mértékű bírságot szabhat ki, ami arányos a mulasztással okozott adózási sérelemmel. Külön nevesítésre került ennek alkalmazása a munkáltatói/kifizetői havi adó- és járulékbevallást, ill. a foglalkoztatói bejelentését érintő kötelezettségekkel kapcsolatos mulasztás esetén.
Adótartozás meghatározása adókedvezmény igénybevételénél
Az Art. módosításával rendezésre kerültek a helyi iparűzési adóhoz kapcsolódó társasági adóalap-csökkentő tétel alkalmazhatóságának feltételeivel kapcsolatos értelmezési problémák. A jelenlegi szabályozás szerint, ha az adózónak bármely adónemben adótartozása van, nem élhet az adóalap-csökkentés lehetőségével függetlenül az egyéb adónemekben nyilvántartott esetleges túlfizetésektől.
Híreink
kommentek: 0 db