Híreink

A 2008. évi adóváltozások

2007.10.30.

Az szja, társasági adó, nyugdíj, TB, EVA, EKHO, és az egyéb adótörvények legfontosabb változásainak tervezetét vesszük szemügyre.

1) Személyi jövedelemadó

Az adójóváírás változása

• A megszerzett bér 18%-a de legfeljebb 11.340 Ft , a jogosultsági határ 1.250.000 Ft.
• A kiegészítő adójóváírás összege a jogosultsági határ feletti összeg 9%-a amely 1.250.000 – 2.762.000 Ft jövedelemig vehető igénybe.

A kedvezmények, mentességek szűkítése

Lakásszerzési kedvezmény
Az Európai Bizottság Magyarországot az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem lakáscélú felhasználására vonatkozó hatályos szabályozás átalakítására kötelezte, tekintettel arra, hogy az a lakáscélú felhasználás kedvezményét nem engedi alkalmazni az EU más tagállamában fekvő lakásszerzés esetén.
Az ingatlan adóztatással összefüggő további változás, hogy az ingatlan-szerzés időpontja az az időpont, amelyben a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmet a földhivatalhoz benyújtották, azonban a 2007. évet követő ráépítés, bővítés esetén azon utolsó jogerős használatbavételi engedély keltének (illetőleg a tényleges használatba vétel) éve, amelyet követően az ingatlanon további építés, bővítés nem történt, illetőleg választható, hogy a telek és az épület szerzési időpontját az előzőek szerint, de külön-külön határozzák meg.
Az új szabály alkalmazásához 3 évre szóló átmeneti rendelkezés kapcsolódik.

A lakásszerzési kedvezmény kiváltására a következők javasolhatók:
A. A lakásszerzési kedvezmény megszűnik, ugyanakkor a lakások átruházásából származó jövedelem adóköteles időszaka harmadára csökken, azáltal, hogy a lakás megszerzését követő második évtől történő átruházás esetén a jövedelem már csökken, míg a megszerzést követő ötödik évtől már nem kell jövedelmet figyelembe venni.
B. A nem lakásingatlanok esetében az adóköteles időszak továbbra is 15 év maradna.
C. Bármely ingatlan átruházásából származó jövedelem adóját akkor nem kell megfizetni, ha azt a magánszemély (az átruházás évében vagy az azt követő két évben) saját maga, közeli hozzátartozója, élettársa részére idősek otthonában, fogyatékos személyek lakóotthonában vagy más hasonló (pl. ápolási) intézményben (az EU bármely tagállamában) biztosított férőhely megszerzésére fordítja.
D. Új méltányossági rendelkezés alapján az adó fizetésére kötelezett magánszemély kérelmére jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire, valamint az ingatlan vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem felhasználási körülményeire figyelemmel (különös tekintettel, ha a felhasználás saját maga, közeli hozzátartozója, a vele egy háztartásban élő élettársa lakhatását biztosító célra történik) adót az adóhatóság mérsékelheti, vagy elengedheti.

Külön átmeneti szabály rendelkezik azokról az esetekről, amikor a magánszemély az ingatlan átruházás jövedelemét 2008. január 1-je előtt megszerezte. Alkotmányossági megfontolásokból ekkor a magánszemély a lakásszerzési kedvezményre vonatkozó szabályokat még alkalmazhatja. Ezzel a változással a Kormány segítheti a lakás-mobilitást, ugyanakkor az átállás az ingatlanpiac kisebb átmeneti átrendeződését jelenti, mivel lesznek akik kivárnak az eladással, mások éppen sürgetik majd aszerint, hogy az idei vagy a jövőre életbe lépő szabályok kedvezőbbek számukra.
Egyes adómentességek megszüntetése, korlátozása Adómentes csak az üzleti kapcsolatban adott áruminta maradna, megszűnne az üzletpolitikai (reklám) célból adott ajándékok adómentessége az üzletpolitikai célzatú árengedmény, visszatérítés kivételével.

Az adóbevallási rendszer egyszerűsítése, szervezeti intézkedések
A hatályos rendelkezések szerint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény hatálya alá átalakulás miatt áttérő egyéni vállalkozónak a vállalkozói osztalékalapok különbözete utáni adót az áttérést követő 30 napon belül kell megállapítania, soron kívül kell bevallania és befizetnie. Javasolható, hogy a vállalkozói osztalékalapok különbözete utáni adót is az éves bevallásban kelljen bevallani. Bejelentési, nyilvántartási kötelezettségek egyszerűsítése Az adminisztrációs terheket csökkenti, hogy a munkáltatóknak, kifizetőknek az adóelőleg levonása során nem kell külön engedélyt kérniük az APEH-től az eltérő módszer alkalmazására abban az esetben, ha a programozó cégektől megvásárolt, a cégek által az APEH-nek bemutatott és jóváhagyott programot alkalmazzák.

2) Nyugdíjjárulék változásai
A nyugdíjcélú öngondoskodás új elemmel a foglalkoztatói nyugdíjintézménnyel bővül.

Ehhez kapcsolódóan javaslat:
a) a jelenleg hatályban lévő, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba történő munkáltatói hozzájárulásként befizetett összeghez kapcsolódó mentességgel megegyezően a jövedelem számításánál nem kell figyelembe venni (havonta) a minimálbér 50%-át meg nem haladó mértékű munkáltatói befizetést,
b) az egyéni tagdíj befizetésekhez, a jelenleg hatályban lévő, a magánszemély által saját magán-nyugdíjpénztári tagdíját kiegészítő befizetésekhez kapcsolódó kedvezménnyel megegyezően 30%-os adókedvezmény kapcsolódik,
c) az un. feltételes jogszerzési időn belül a munkaviszony megszűnésére tekintettel a magánszemélyt a nyugdíjintézménytől megillető bevételnek a magán személy befizetését meghaladó része kamatjövedelemnek minősül,
d) a nyugdíjszolgáltatás az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által nyújtott nyugdíjszolgáltatással egyező módon adómentes. esetében is kifejezetten utalni kell a beszámítás lehetőségére.

3) Társasági adó
A kedvezmények, mentességek szűkítése
Az egyszerűsítés érdekében, illetve arra tekintettel, hogy a kedvezményt nem vagy nagyon szűk körben alkalmazzák (a műemlék helyreállításhoz kapcsolódó kedvezményt 2006-ban senki sem, az önkormányzati lakásbérbeadáshoz kapcsolódó kedvezményt 2006-ban 13 adózó vette igénybe), egyes adóalap-kedvezmények megszüntetése javasolt.
Ilyenek:
a műemlék helyreállításhoz felvett, állam által garantált hitel kamata alapján érvényesíthető kedvezmény,
az önkormányzatnak bérbe adott lakás bérleti díja alapján járó kedvezmény.

Bejelentési, nyilvántartási kötelezettségek egyszerűsítése Adminisztráció egyszerűsítési célból javasolt a dokumentum csatolások törlése bejelentett részesedésnél, kedvezményezett átalakulás és eszközátruházás bejelentésekor.
Az állami vállalatok között széleskörű kapcsolt vállalkozási viszony áll fenn, sokszor úgy, hogy a feleknél ez nem tudatosodik. Ezért – fenntartva, hogy kapcsolt vállalkozások – a szokásos piaci ár meghatározására vonatkozó nyilvántartási kötelezettség alól indokolt számukra mentességet adni.

A versenyképesség javítása
Javasolható az adómentes fejlesztési tartalék feltételei közül az adózás előtti nyereség 25 %-os határának 50 %-ra történő emelése, amely jellemzően a kis- és középvállalkozások számára jelent többlet beruházási forrást. Az intézkedés kb. 10 milliárd forint bevételkiesést jelenthet.

4) Az államháztartás egyensúlyát javító különadó és járadék
A feltöltési kötelezettség alól – a társasági adóval azonosan – mentesíteni indokolt az előző évben 50 millió forintot meg nem haladó árbevételt elérő társas vállalkozásokat. A jelenleg hatályos normaszöveg csak az adóbevallásban bevallott, illetve az adóhatósági adómegállapításban megállapított jövedelmet nevesíti a magánszemélyek által fizetendő különadó alapjaként.
A módosításban egyértelművé kell tenni – az eddig jogértelmezéssel levezethető álláspontot –, hogy az adó-megállapítás módjától függetlenül az összevont adóalapba tartozó jövedelmek a különadó alapja, ha az egyéb feltételek fennállnak. A gyakorlati tapasztalatok alapján, a kettős adóztatás (vagy kétszeres nem adóztatás) elkerülésére két jogcímen indokolt további módosító tételeket beiktatni a törvénybe, a nem jelentős hiba miatt eredmény növelést vagy csökkentést jelentő elszámolások, továbbá és a forintról más devizára vagy más devizáról forintra történő átálláskor elszámolt átszámítási különbözet miatt.
A különadó alap megállapítása során is utalni kellene arra, hogy a szokásos piaci ár miatt szükséges korrekció meghatározásánál a Tao. szerint kell eljárni, s így például kisvállalkozásnak a különadóhoz sem kell a 18/2003. (VII. 16.) PM rendelet szerinti nyilvántartást elkészíteni. A bejelentett részesedésre vonatkozó előírások szerint minden árfolyamveszteség (a devizaárfolyam változás miatti nem realizált árfolyamveszteség is) növeli a különadó alapját, ugyanakkor a nem realizált árfolyamnyereség nem vonható le.
A módosítással ez utóbbi levonását is indokolt lehetővé tenni, továbbá a társasági adó szabályozásához hasonlóan indokolt a bejelentett részesedésre vonatkozó feltétel enyhítése. A kettős adóztatás elkerülését – a külföldön levont forrásadó kezelését – részletesebben kell rendezni a különadóban is a Tao-hoz hasonlóan. A hitelintézeti járadék szabályainak pontosításával egyértelművé kell tenni és biztosítani, hogy az ügyféltől kapott kamat és a kamattámogatás után történjen járadékfizetés.
Ugyanakkor megfontolandó – a többszörös adózás elkerülése és az egyszerűsítés miatt – a pénzforgalmi alapú járadékalap helyett eredményszemléletű (a számviteli elszámolás szerinti) járadékalap meghatározás 2007-re visszamenőleg. A kedvezményezett átalakulásra és a kedvezményezett eszközátruházásra tekintettel érvényesíthető különadó-alap módosítások alkalmazásának feltételeként – a társasági adótörvényben foglaltakhoz hasonlóan – indokolt előírni a választás adóbevallásban történő bejelentését.

5) Egyszerűsített vállalkozói adó
A törvény lehetőséget biztosít arra, hogy az elhunyt eva-alany tevékenységét özvegye vagy örököse folytassa. Amennyiben örökös (az özvegy) egyébként saját jogon az Szja tv. hatálya alá tartozó (az átalányadó vagy a vállalkozói személyi jövedelemadó szabályai szerint adózó) egyéni vállalkozó, és úgy dönt, hogy folytatni kívánja az örökhagyó tevékenységét, akkor választhat adóalanyiságot, vagy a saját jogon végzett tevékenységgel azonos adózást.
Ez utóbbi esetben értelemszerűen úgy jár el, mintha az egyéni vállalkozónak minősülő elhunyt magánszemély adóalanyisága a tevékenység megszüntetése nélküli szűnt volna meg. Egyidejűleg arról is történik rendelkezés, hogy ilyenkor az elhunyt adóalany adókötelezettségét az adóhatóság a tevékenység megszüntetésére irányadó rendelkezések figyelmen kívül hagyásával állapítja meg.
Szükséges annak rendezése, hogy ha az evás egyéni vállalkozó tevékenységét megszünteti, az eva alanyként kiszámlázott, de a tevékenység megszüntetése után befolyt bevételére milyen adózás vonatkozik.
A Javaslat, hogy azt magánszemélyként önálló tevékenységből származó bevételként vegye figyelembe, akkor is, ha a számlakibocsátást követő harminc napon belül folyik be a bevétel, amelyet, ha eva alany maradna az egyéni vállalkozó, a számlázás évének bevételeként vehetne figyelembe.
Pontosítani szükséges a törvény azon rendelkezését, amely a társasági adóalanyként fejlesztési tartalék címen érvényesített kedvezmény feltételeinek történő megfelelés esetén mentesíti az eva alanyát a társasági adó utólagos megfizetése alól. A Szja törvénnyel összhangban pontosítani indokolt az utalvány formában szerzett bevételre vonatkozó előírást.

6) Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás
Pontosítani szükséges a fizetendő ekho mértékére vonatkozó rendelkezéseket azokban az esetekben, amikor a magánszemély járulékköteles jövedelme eléri, vagy meghaladja a nyugdíjjárulék fizetésére vonatkozó felső határt.
Az éves járulékfizetési felső határ mellett a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony időtartamát is figyelembe kell venni, azaz, ha az adott ekho alap meghaladja az említett időtartam és a járulékfizetés napi felső határa szorzatának összegét, a meghaladó részre már az alacsonyabb ekho mértéket javasoljuk alkalmazni.
Célszerű lehetővé tenni, hogy meghatározott esetekben a törvény szerint a kifizetőt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást a magánszemély állapítsa meg és fizesse meg. A magánszemély ebben az esetben az ekhót negyedévente fizetné meg, azonban évente vallja be, negyedéves bontásban.
Az ekho alapján a magánszemély természetbeni egészségbiztosítási ellátásra jogosulttá válik, ugyanakkor az ekho magánszemély által viselt része (egyéni ekho) nem tartalmaz a természetbeni ellátások fedezetére szolgáló hányadot.
A javasolt megoldás szerint az egyéni ekho 15 százalékos mértéke nem változna, azonban a százalékos megoszlása az egyes fizetési kötelezettség jogcímek között a következők szerint módosulna:

EKHO új százalékos elosztása

Szja-ra:	9,5% (bevétel 63%-a)
Nyugdíjjárulékra és tagdíjra:	3,9% (0,1%+3,8%) (bevétel 26%-a)
Természetbeni egbizt. j.:	1,6% (bevétel 11%-a)
Összesen:	15%

Vissza a lap tetejére