A fordított Áfa fizetés
2008.01.10.
A fordított Áfa fizetés azt jelenti, hogy az Áfa működési mechanizmusával ellentétben értékesítéskor nem az eladó fizeti meg a számlában foglalt összeg után az Áfát hanem a vevő. A fizetés azonban a vevő részéről nem jelent - néhány kivételtől eltekintve - tényleges befizetést, mivel ha a vállalkozás Áfa alany akkor a számla alapján jogosult az Áfa levonására is és így nem keletkezik tényleges adófizetési kötelezettség!
A Fordított Áfa fizetési kötelezettség
Mit jelent a „fordított” Áfa fizetés?
A fordított Áfa fizetés azt jelenti, hogy az Áfa működési mechanizmusával ellentétben értékesítéskor nem az eladó fizeti meg a számlában foglalt összeg után az Áfát hanem a vevő. A fizetés azonban a vevő részéről nem jelent - néhány kivételtől eltekintve - tényleges befizetést, mivel ha a vállalkozás Áfa alany akkor a számla alapján jogosult az Áfa levonására is és így nem keletkezik tényleges adófizetési kötelezettség!
Mely tevékenységek esetén kell a vevőnek fizetnie az Áfát az eladó helyett?
Ingatlan értékesítés
A) Építési szerződés alapján ingatlan (ingatlanrész) átadása a megrendelőnek, még akkor is, ha a teljesítéshez szükséges anyagokat és egyéb termékeket a megrendelő bocsátotta rendelkezésre.
B) A beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet értékesítése, kivéve annak a beépített ingatlannak (ingatlanrésznek) és az ehhez tartozó földrészletnek az értékesítését, amelynek
- első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg; vagy
- első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése és az értékesítés között még nem telt el 2 év;
- a beépítetlen ingatlan (ingatlanrész) értékesítése, kivéve az építési telek (telekrész) értékesítését;
Feltéve, hogy a vállalkozás az ingatlanértékesítés vagy az ingatlan bérbeadás tekintetében az adómentesség helyett adókötelezettséget kért és ezt bejelentette december 31.-ig az adóhatóságnál!
Ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások
Az ingatlanhoz kapcsolódó építés-szerelési, fenntartási, takarítási, tisztítási, karbantartási, javítási, átalakítási és bontási szolgáltatások nyújtása esetében továbbá
A fordítottan adózó ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások vonatkozásában ingatlan alatt a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban: Ptk.) szerinti ingatlant kell érteni, tehát a földterületet, a felépítményt, valamint ezek alkotórészét, vagyis az ezekkel tartósan oly módon egyesített dolgokat, hogy az elválasztással a dolog vagy elválasztott része elpusztulna, illetőleg az elválasztással értéke vagy használhatósága számottevően csökkenne.
A Ptk. értelmében a földrészletnek az épület, a növényzet és egyéb építmény (kerítés, akna) lehet alkotórésze. A növényzet addig alkotórész, amíg el nem válik a földtől, így a termés a leszedéssel, a fa a kivágással önálló dologgá válik. Azokat a dolgokat is a föld alkotórészének kell tekinteni, amelyek mint növedékek utólag keletkeztek. Ennek értelmében a földben gyökerező fa a földnek ilyen növedéke és mindaddig alkotórésznek minősül, amíg a földtől el nem választják
Így tehát ingatlan karbantartásnak, illetve fenntartásnak minősülnek a kertészeti szolgáltatások is (pl. fűnyírás, fametszés). A kéményseprési szolgáltatás szintén ingatlanhoz kapcsolódó karbantartási tevékenységnek minősül.
A villanyvezetékek, szerelvények szintén alkotórésznek minősülnek, amelyek nem választhatók el az épülettől. Ezáltal a villanyszerelés, illetve ennek analógiájára például a vízvezeték javítási szolgáltatás ingatlanhoz kapcsolódó javítási szolgáltatásnak minősül.
Az épületgépészeti szolgáltatások (karbantartás, javítás) esetében az alapján kell eldönteni, hogy a fordított adózás vonatkozik-e rájuk, hogy ezek a gépek, berendezések alkotórészi kapcsolatot képeznek-e az ingatlannal. Amennyiben igen, vagyis az elválasztással a dolog vagy elválasztott része elpusztulna, illetőleg az elválasztással értéke vagy használhatósága számottevően csökkenne, akkor ezek karbantartása, javítása fordított adózás alá esik. Az őrző-védő szolgáltatás lényege jellemzően a vagyon, illetve személyvédelem, nem az ingatlan karbantartása, fenntartása, így amennyiben az őrzés-védelem konkrét jellegadó tartalma alapján a személy, illetve vagyonvédelemre irányul, úgy arra a fordított adózás nem alkalmazandó.
Amennyiben olyan szolgáltatásnyújtásra kerül sor, amely két vagy több szolgáltatást tartalmaz, azt kell megítélni, hogy az adott szolgáltatásban mi a főtevékenység. Amennyiben a főtevékenység olyan szolgáltatás, mely önmagában nyújtva fordítottan adózna, akkor a teljes szolgáltatás fordított adózás alá esik, amennyiben a főtevékenység önmagában nem adózna fordítottan, úgy a nyújtott szolgáltatás egészére nem alkalmazható a fordított adózás.
Munkaerő kölcsönzése
Az előző kétpontban említett termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó munkaerő kölcsönzése, kirendelése, illetőleg személyzet rendelkezésre bocsátása esetében
Az alábbi hulladéktermékek értékesítése esetén
|
Sor-szám
|
Megnevezés
|
vtsz.
|
|
1.
|
Vas- és acélhulladék és -törmelék
|
7204
kivéve: 7204 50
|
|
2.
|
Rézhulladék és -törmelék
|
7404
|
|
3.
|
Nikkelhulladék és -törmelék
|
7503
|
|
4.
|
Alumíniumhulladék és -törmelék
|
7602
|
|
5.
|
Ólomhulladék és -törmelék
|
7802
|
|
6.
|
Cinkhulladék és -törmelék
|
7902
|
|
7.
|
Ónhulladék és -törmelék
|
8002
|
|
8.
|
Wolfram- (tungsten) hulladék és törmelék
|
8101 97
|
|
9.
|
Molibdénhulladék és -törmelék
|
8102 97
|
|
10.
|
Tantálhulladék és -törmelék
|
8103 30
|
|
11.
|
Magnéziumhulladék és -törmelék
|
8104 20
|
|
12.
|
Kobalthulladék és -törmelék
|
8105 30
|
|
13.
|
Bizmuthulladék és -törmelék
|
8106 00 10-ből
|
|
14.
|
Kadmiumhulladék és -törmelék
|
8107 30
|
|
15.
|
Titánhulladék és -törmelék
|
8108 30
|
|
16.
|
Cirkóniumhulladék és -törmelék
|
8109 30
|
|
17.
|
Antimonhulladék és -törmelék
|
8110 20
|
|
18.
|
Mangánhulladék és -törmelék
|
8111 00 19
|
|
19.
|
A vas- és acélgyártásnál keletkező szemcsézett salak (salakhomok)
|
2618
|
|
20.
|
Salak, kohósalak (a szemcsézett salak kivételével), reve, a vas- vagy az acélgyártásnál keletkező egyéb hulladék
|
2619
|
|
21.
|
Arzént, fémet vagy ezek vegyületeit tartalmazó hamu és üledék (a vas- vagy acélgyártásnál keletkező hamu és üledék kivételével)
|
2620
|
|
22.
|
Visszanyert (hulladék és használt) papír vagy karton
|
4707
|
|
23.
|
Üvegcserép és más üveghulladék
|
7001 00 10
|
|
24.
|
Műanyag hulladék és forgács
|
3915
|
|
25.
|
Lágygumi hulladék, -törmelék és -forgács, és az ezekből nyert por és granulátum
|
4004
|
|
26.
|
Nemesfém- és nemesfémmel platírozott fémhulladék és -törmelék; más nemesfémet vagy nemesfémvegyületet tartalmazó hulladék és törmelék, elsősorban nemesfém visszanyeréséhez
|
7112
|
|
27.
|
Szemcse és por nyersvasból, tükörvasból, vasból vagy acélból
|
7205
|
|
28.
|
Használt vagy új rongy, zsineg-, kötél-, hajókötél-hulladék és használt textiláru zsinegből, kötélből vagy hajókötélből
|
6310
|
Kire vonatkozik a „fordított” adózás?
Az új Áfa-törvény értelmében a fordított adózás alkalmazhatóságához az érintett feleknek belföldön nyilvántartásba vett adóalanynak kell lennie vagyis nem adóalany magánszemély és külföldön bejegyzett gazdasági társaság esetén nem érvényesül.
Ezen túlmenően egyik adóalanynak sem lehet olyan jogállása, melynek alapján tőle adó fizetése ne lenne követelhető.
Abban az esetben, ha az igénybevevő áfa-alany ugyan, de alanyi adómentességet élvez, vagy mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanyként különleges jogállása van, a fordított adózás nem alkalmazható, mivel ezek olyan jogállások, amelyek alapján az adóalanytól adó fizetése nem követelhető. Ugyanakkor a kizárólag adólevonási joggal nem járó adómentes tevékenységet végző adóalany, illetve az utazásszervezési szolgáltatást nyújtó, vagy bármely más, árrés szerint adózó adóalany esetében a fordított adózást alkalmazni kell. Amennyiben alanyi adómentes adóalany, vagy mezőgazdasági tevékenységet végző különleges jogállású adóalany teljesít a fordított adózás alá tartozó termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást abban az esetben sem alkalmazandó a fordított adózás, tehát a beszerző, igénybevevő belföldön nyilvántartásba vett adóalanynak nem kell adót megállapítania.
EVA
- Értékesítés: Az Eva-alanyok – kizárólag a fordított adózás szempontjából – áfa-alanynak minősülnek, mind értékesítőként, mind beszerzőként. Így amennyiben Eva-alany teljesít fordított adózás alá tartozó ügyletet olyan beszerző részére, akivel szemben a fordított adózás alkalmazandó, úgy nem számíthat fel áfát az ügylet során.
- Beszerzés: Amennyiben Eva-alanyként szerez be fordított adózással érintett terméket, vesz igénybe szolgáltatást, úgy az áfát az Eva-törvény 16. § (2) bekezdése értelmében az adóévre vonatkozó Eva-bevallásában köteles megállapítani és a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizetni.
Tekintettel arra, hogy az Eva-alany egyebekben nem alanya az áfának, nem illeti meg az adózás választásának joga az ingatlan értékesítések esetében, így amennyiben Eva-alany olyan ingatlant értékesít, melyre egyébként adófizetési kötelezettséget lehetne választani az adómentesség helyett, az ingatlan értékesítése adómentes, és nem kell azzal kapcsolatban fordítottan adózni.
Számlázási szabályok
A fordított adózást esetén, a teljesítésre kötelezett (eladó) a számlán áthárított áfát nem tüntethet fel vagyis nettó módon tünteti fel az eladási árat a számlán, ugyanakkor köteles azon a beszerző, igénybevevő adóalany adószámát feltüntetni valamint jelölni azt a tényt, hogy az Áfa fizetésére a vevő kötelezett az
Az adófizetés időpontja
A fordított adózással érintett ügyletek esetében a beszerző, igénybevevő adóalany adófizetési kötelezettsége az új Áfa-törvény 60. § (1) bekezdése alapján abban az időpontban keletkezik, amelyik az alábbi időpontok közül a leghamarabb következik be:
- az ügylet teljesítését tanúsító számla kézhezvétele, vagy
- az ellenérték megtérítése, vagy
- a teljesítést követő hónap 15. napján
Előleg
Az új Áfa-törvény előírásai szerint a kézhez vett, jóváírt előleg esetén is adófizetési kötelezettség keletkezik, úgy, hogy a jóváírt, kézhez vett előleget úgy kell tekinteni, mint amely a fizetendő adó arányos összegét is tartalmazza. Ez utóbbi kitétel azonban csak abban az esetben értelmezhető, ha az eladó egyben az adófizetésre kötelezett is (a vevőnél ugyanis kézhez vétel, jóváírás az előleg kapcsán nem merül fel, hiszen az előleget ő fizeti meg az eladója felé). Így abban az esetben, ha fordított adózást kell alkalmazni, akkor az előleg után nem keletkezik adófizetési kötelezettség.
Áthúzódó ügyletek
Amennyiben olyan ügylethez történt előlegfizetés, vagy részteljesítés 2007. december 31-ig bezárólag, mely 2008. január 1-jétől fordított adózás hatálya alá tartozik, úgy az új Áfa-törvény értelmében még a teljes ügyletre a régi Áfa-törvényt kell alkalmazni, vagyis nem kell fordítottan adózni sem az előleg, sem a teljesítés után, még akkor sem, ha a teljesítés 2007. december 31-e után következik be.
Ugyanakkor az új Áfa-törvény lehetőséget biztosít arra, hogy amennyiben az új Áfa-törvény rendelkezései valamennyi érintett félre együttesen és összességében kedvezőbbek, mint a régi Áfa-törvény, akkor az új Áfa-törvény rendelkezéseit lehet alkalmazni. Azonban ennek feltétele, hogy a felek erről a döntésről írásban nyilatkozzanak, mely nyilatkozatnak 2008. február 15-ig az állami adóhatóság illetékes szervéhez be kell érkeznie.
Kapcsolódó cikkünk: Fordított Áfa avagy hogyan értelmezi az APEH?
Híreink
kommentek: 2 db