X
Elfelejtett jelszó

Felhasználónév

X
Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó

X
Keresés

Keresett kifejezés

login
MAGUNKRÓL HÍREK SZOLGÁLTATÁSOK KISOKOS ÜGYFÉLKAPU KAPCSOLAT LETÖLTÉS
}

Híreink

Témakör:

A Kisvállalati Adó Szabályai

2012.12.09.

NAV tájékoztató a KIVA új kezdvezményes adózási formákról!

A kisvállalati adó (a Kiva) szabályai

2013.

A kisvállalati adó szabályait a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati

adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) tartalmazza, amelynek rendelkezései -

szabály szerint – 2013. január 1-jén lépnek hatályba. A kisvállalati adót első ízben a

2013. évi adókötelezettség teljesítésére lehet választani, az adózó erre vonatkozó

döntését 2012. december 1-20. között jelentheti be az állami adóhatósághoz.

I. A kisvállalati adó alanyai

Az adó alanya lehet:

– az egyéni cég,

– a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felel

 

ősségű társaság, a

zártkör

 

űen működő részvénytársaság,

– a szövetkezet és a lakásszövetkezet,

– az erd

 

őbirtokossági társulat,

– a végrehajtó iroda, az ügyvédi iroda és a közjegyz

 

ői iroda, a szabadalmi

ügyviv

 

ői iroda,

– a külföldi vállalkozó, illetve a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkez

 

ő külföldi

személy lehet.

 

1

A felsorolt szervezetek csak abban az esetben jelentkezhetnek be a kisvállalati adó

hatálya alá, ha a Katv.-ban meghatározott kritériumoknak

 

2 megfelelnek. E feltétek az

alábbiak:

– Az adózónak az átalagos statisztikai létszáma az adóévet megel

 

őző évben

várhatóan nem haladja meg a 25 f

 

őt. Az állományi létszám meghatározását a

Központi Statisztikai Hivatal által kiadott Útmutató a munkaügy-statisztikai

adatszolgáltatáshoz cím

 

ű kiadvány 2009. január 1. napján érvényes szabályai

alapján kell végrehajtani.

– Az adózónak az adóévet megel

 

őző adóévben elszámolandó bevétele várhatóan

nem haladja meg az 500 millió forintot. Bevételként az értékesítés nettó

árbevételét, az egyéb bevételeket, a pénzügyi m

 

űveletek bevételeit és a rendkívüli

bevételek összegét kell figyelembe venni.

 

3 Amennyiben a számvitelről szóló 2000.

évi C. törvény (Szt.) hatálya alá nem tartozó eva-adóalany (bevételi nyilvántartást

vezet

 

ő betéti társaság, közkereseti társaság, egyéni cég) kíván bejelentkezni a

kisvállalati adó hatálya alá, úgy esetében az eva-alapot

 

4 kell bevételként

figyelembe venni. Amennyiben az adózónak a kisvállalati adóalanyiságot

1

 

Katv. 16. § (1) bekezdés

2

 

Katv. 16. § (2) bekezdés, 19. § (4) bekezdés

3

 

Katv. 2. § 3. pont

4

 

Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény 5. § (1) bekezdés

2

megel

 

őző adóéve 12 hónapnál rövidebb, úgy az 500 millió forintos várható

bevételi értékhatárt a m

 

űködési napok számának megfelelően kell arányosítani.

– Az adózónak az adóévet megel

 

őző két naptári évben az adószámát az állami

adóhatóság joger

 

ősen nem törölte vagy függesztette fel. A 2013-as adóévre való

bejelentkezés vonatkozásában a 2011. január 1-je és a 2012. december 31-e közötti

id

 

őszakot kell vizsgálni e feltétel vonatkozásában.

– Nem választhatják a kisvállalati adót az eltér

 

ő üzleti éves adózók, mivel a Katv.

el

 

őírja, hogy a kisvállalati adót választó adózó üzleti évének mérlegforduló napja

kizárólag december 31. lehet. További korlátozás, hogy a kisvállalati adó alanyai

nem térhetnek át a naptári évt

 

ől eltérő üzleti évre, beszámolójukat pedig forintban

kötelesek elkészíteni.

– Az adózónak az adóévet megel

 

őző adóévről készítendő beszámolójában a

mérlegf

 

őösszege várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot. Beszámoló

alatt a Szt., vagy a felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szerinti

beszámolót kell érteni, kivéve az összevont (éves) konszolidált beszámolót.

 

5

– Nem jogszer

 

ű a kisvállalati adóalanyiság választására vonatkozó bejelentés, ha

annak napján az adózónak az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott,

végrehajtható adó- és vámtartozása meghaladja az 1 millió forintot. E körben tehát

a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által nyilvántartott valamennyi, végrehajtható adóés

vámtartozást figyelembe kell venni, viszont a helyi önkormányzatok által

nyilvántartott adótartozások, illetve az adók módjára behajtható köztartozások

azonban nemszámítanak az 1 millió forintos határ szempontjából.

Amennyiben a kisvállalati adó hatálya alá bejelentkezni kívánó adózó rendelkezik

kapcsolt vállalkozással,

 

6 úgy az előzőekben ismertetett állományi létszám-, illetve a

bevételi határok számítása során a kapcsolt vállalkozások adatait együttesen kell

figyelembe venni, a kapcsolt vállalakozás utolsó lezárt üzleti évi beszámolója alapján.

A belföldi adóalanyok adókötelezettsége a teljes kör

 

ű, azaz a belföldről és a külföldről

származó jövedelmére egyaránt kiterjed. A külföldi vállalkozó adókötelezettsége

korlátozott, csak a belföldi telephelyen végzett vállalkozási tevékenységb

 

ől származó

jövedelmére terjed ki.

 

7

II. Az adóalanyiság létrejötte

A kisvállalati adó alanyai lehetnek a törvény hatályba lépését megel

 

őzően létrejött,

már m

 

űködő vállalkozások (függetlenül az alakulásuk időpontjától), illetve az adóév

közben újonnan létrejöv

 

ő vállalkozások is. Az adóalanyiság keletkezése

szempontjából eltér

 

ő szabályok vonatkoznak e két csoportra.

5

 

Katv. 2. § 2. pont

6

 

A társasági adóról és az osztalék adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 4. § 32. pont

7

 

Atv. 17. §

3

Az adóalanyiság keletkezése a már m

 

űködő vállalkozások tekintetében

A kisvállalati adó adóalanyiság az adózó erre irányuló választásával jön létre, a

választásnak az állami adóhatósághoz történ

 

ő bejelentését követő naptári év első

napjával. A 2013-as évre vonatkozó bejelentést 2012. december 1-jét

 

ől 2012.

december 20-áig, az állami adóhatóság által erre a célra rendszeresített 12T203KV jel

 

ű

nyomtatványon, kizárólag elektronikus úton lehet megtenni. A határid

 

ő jogvesztő,

tehát annak elmulasztása esetén igazolási kérelemel

 

őterjesztésének nincs helye.8

Az az eva-alany, amely 2013-ban a kisvállalati adó hatálya alá kíván tartozni, a

12T203KV jel

 

ű nyomtatvány benyújtásával egyszerre teljesítheti az eva hatálya alól

való kijelentkezést, illetve a kisvállalati adó hatálya alá való bejelentkezést is.

Az adózó a választását 2013. január 15-éig a 12T203KV jel

 

ű nyomtatványon,

elektronikus úton visszavonhatja azzal, hogy a határid

 

ő elmulasztása esetén igazolási

kérelemel

 

őterjesztésének nincs helye.

Az adóalanyiság keletkezése az újonnan alakult vállalkozások tekintetében

Az adóévben újonnan létrejöv

 

ő vállalkozások adóalanyisága

 

a társasági szerződés közokiratba foglalásának, ellenjegyzésének napján

kezd

 

ődik, ha vállalkozási tevékenységet a cégnyilvántartásba történő

bejegyzése el

 

őtt megkezdheti,

 

az első jognyilatkozat megtételének napján, ha belföldi illetősége az

üzletvezetés helyére tekintettel keletkezik,

 

más esetben azon a napon, amelyen az alapítását szabályozó jogszabály szerint

létrejön,

feltéve, hogy a kisvállalati adó szerinti adóalanyiság választását létrejöttének napjától

számított 30 napon belül bejelenti az állami adóhatóságnak.

A 30 napos határid

 

ő elmulasztása esetén igazolási kérelembenyújtásának nincs helye.9

III. Az adóalanyiság megsz

 

űnése

A Katv. által nevesített megsz

 

űnési okokat10 és az azokhoz tartozó megszűnési

id

 

őpontokat az álabbi táblázat tartalmazza.

Megsz

 

űnési ok Megszűnés időpontja

Az adózó kijelentkezik a kisvállalati adó

hatálya alól. (Ennek módja, hogy az adózó –

legkorábban az adóév december 1-jét

 

ől,

legkés

 

őbb az adóév december 20-áig – az erre

a célra rendszeresített nyomtatványon,

Az adóalanyiság az adóév utolsó

napjával sz

 

űnik meg.

8

 

Katv. 19. § (1) bekezdés

9

 

Katv. 19. § (9) bekezdés

10

 

Katv. 19. § (2), (5) bekezdés

4

elektronikus úton bejelenti az állami

adóhatósághoz, hogy adókötelezettségeit a

jöv

 

őben nem a kisvállalati adó szabályai

szerint teljesíti. A határid

 

ő elmulasztása

esetén igazolási kérelem el

 

őterjesztésének

nincs helye.)

Az adózó bevétele meghaladja az

adóalanyiság választására jogosító 500 millió

forintos értékhatárt.

Az adóalanyiság megsz

 

űnésének

id

 

őpontja az értékhatár

meghaladásának hónapját megel

 

őző

hónap utolsó napja.

Az adóalany végelszámolás, felszámolás vagy

kényszertörlés hatálya alá kerül.

Az adóalanyiság az eljárás

kezd

 

őnapjávalmegszűnik.

Az adóalany végelszámolás, felszámolás vagy

kényszertörlés nélkül sz

 

űnikmeg.

Az adóalanyiság az adóalany

megsz

 

űnésének napjával egyidejűleg

sz

 

űnikmeg.

Az adózó átalakul. Az átalakulását megel

 

őző nappal

megsz

 

űnik az adóalanyiság.

Az adóalany terhére az adó- vagy vámhatóság

számla- vagy nyugtaadási kötelezettség

elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott

foglalkoztatásáért vagy igazolatlan eredet

 

ű áru

forgalmazásáért joger

 

ősen mulasztási

bírságot, jövedéki bírságot állapított meg.

Az adóalanyiság megsz

 

űnésének

id

 

őpontja az adóhatósági határozat

joger

 

őre emelkedésének napját

megel

 

őző hónap utolsó napja.

Az állami adóhatóság az adóalany

adószámának alkalmazását felfüggeszti, törli.

Az adóalanyiság a határozat joger

 

őre

emelkedésének hónapját megel

 

őző

hónap utolsó napjával sz

 

űnik meg.

Az adóalanynak az állami adó- és

vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható

adó- és vámtartozása a naptári negyedév

utolsó napján meghaladja az 1 millió forintot.

Az adóalanyiság megsz

 

űnésének

id

 

őpontja a naptári negyedév utolsó

napja.

Az adóalanynál foglalkoztatottak átlagos

statisztikai állományi létszáma meghaladja az

50 f

 

őt.

A létszámváltozás hónapjának utolsó

napjávalmegsz

 

űnik az adóalanyiság.

A megsz

 

űnéssel összefüggésben egy speciális szabályt is rögzít a törvény. Az egyéni

cég tagjának halála esetén ugyanis özvegye, özvegy hiányában vagy annak

egyetértésével örököse (örökösei), illetve a tag cselekv

 

őképességének korlátozását

vagy kizárását kimondó bírósági határozat esetén a tag nevében és javára eljárva

törvényes képvisel

 

ője az egyéni cég tagjává válhat, feltéve, hogy valamennyi

feltételnek megfelel és ezt a szándékát a cégbíróságnak az ok bekövetkeztét

 

ől

számított harminc napon belül bejelenti. Ilyen esetben nem sz

 

űnik meg az egyéni cég

5

kisvállalati adóalanyisága, ha az új tag ezt az adózási módot választja, és ezt – a fenti

bejelentéssel együtt – jelzi a cégbíróságnak.

 

11

Az adóalanyiság megsz

 

űnése következtében az adózó üzleti éve lezárul és az azt

követ

 

ő nappal önálló üzleti év kezdődik.12 Január 1-jétől a mérlegforduló napig terjedő

id

 

őszakról soron kívüli adóbevallást kell benyújtani, amelynek határideje a megszűnést

követ

 

ő ötödik hónap utolsó napja.

Ha például az adóalany 2013. október hónapban észleli, hogy a foglalkoztatottak

átlagos statisztikai létszáma meghaladja az 50 f

 

őt, akkor az adóalanyisága – a fenti

szabálynak megfelel

 

ően – 2013. szeptember 30-án megszűnik. Az adózó adóévei

ebben az esetben a következ

 

őképpen alakulnak:

– 2013. január 1-jét

 

ől – 2013. szeptember 30-ig a kisvállalati adó alanya,

– 2013. október 1-jét

 

ől – 2013. december 31-ig a társasági adó alanya.

Az adóalanyiság megsz

 

űnését követő két adóévre a kisvállalati adóalanyiság

ismételten nem választható.

 

13 Az előző példán szemléltetve ez azt jelenti, hogy az

adózó a 2013. október 1-jét

 

ől 2013. december 31-ig tartó és az azt követő, 2014.

január 1-jét

 

ől 2014. december 31-ig tartó adóévekre nem választhatja a kisvállalkozói

adót, viszont 2015. január 1-jével kezd

 

ődő adóévében már újfent teljesítheti

adókötelezettségét a kisvállalati adó szabályai szerint.

IV. A kisvállalati adó alapja

A kisvállalati adó alapja az adózó korrigált pénzforgalmi szemlélet

 

ű eredményének a

személyi jelleg

 

ű kifizetésekkel növelt összege, de legalább a személyi jellegű

kifizetések összege (minimum-adóalap).

 

14

A korrigált pénzforgalmi szemlélet

 

ű eredmény

Az adózó pénzforgalmi szemlélet

 

ű eredménye a pénzeszközök (készpénz, elektronikus

pénz, csekkek, bankbetétek) Szt. szerinti beszámolóban kimutatott tárgy üzleti évi

összege, csökkentve a pénzeszközök tárgyévet megel

 

őző üzleti évben kimutatott

összegével, korrigálva a Katv.-ban meghatározott tételekkel.

 

15

A kisvállalati adó hatálya alá átlép

 

ő, a megelőző adóévben bevételi nyilvántartást

vezet

 

ő eva-alanyok nemrendelkeznek a tárgyévet megelőző üzleti évről beszámolóval,

így esetükben a kisvállalati adóalanyiság els

 

ő évében az átlépéskor elkészített

nyitómérlegben

 

16 szereplő összeggel kell csökkenteni az első üzleti évi pénzeszközök

állományát.

11

 

Katv. 19. § (6) bekezdés

12

 

Katv. 19. § (7) bekezdés

13

 

Katv. 19. § (8) bekezdés

14

 

Katv. 20. § (1) bekezdés

15

 

Kat. 20. § (2) bekezdés

16

 

Szt. 2/A. § (4) bekezdés

6

Speciális szabály vonatkozik az ügyvédi irodák esetében a pénzforgalmi szemlélet

 

ű

eredmény meghatározására, ugyanis ezen alanyi kör vonatkozásában nem min

 

ősül

pénzeszköznek az ügyvédi letétként kezelt pénzeszköz.

A Katv.-ban meghatározott korrekciós tételek egy része azt szolgálja, hogy egyes

idegen források bevonása ne jelenjen meg az adózó pénzforgalmi eredményében,

továbbá azt, hogy a pénzeszközök kihelyezése (például kölcsön nyújtásával, értékpapír

vásárlásával) ne eredményezze a pénzforgalmi eredmény csökkenését. A korrekciós

tételek másik csoportjának célja a pénzforgalmi eredménynek – mint az adóalap egyik

összetev

 

őjének – védelme. Vannak olyan korrekciós tételek is, amelyeket kizárólag a

kisvállalati adóalanyiság els

 

ő évében kell alkalmazni, ezek elsősorban arra szolgálnak,

hogy az hogy az adóalanyiság id

 

őszakát megelőzően felmerült, de az adóalanyiság

id

 

őszakára vonatozó költségek, ráfordítások összege ne képezze a pénzforgalmi

szemlélet

 

ű eredmény részét.

A Katv.-ban felsorolt, a pénzforgalmi szemlélet

 

ű eredményt növelő és csökkentő

tételek az alábbiak.

A pénzforgalmi szemlélet

 

ű eredményt

csökkenti az alábbi ügyletekb

 

ől a

tárgyévben befolyt pénzeszköz

 

17

A pénzforgalmi szemlélet

 

ű eredményt

növeli a következ

 

ő ügyletek miatt a

tárgyévben teljesített pénzeszköz

kifizetés

 

18

 

hitel vagy kölcsön felvétele az adózónak nyújtott hitel vagy

kölcsön törlesztése, visszafizetése

esetén a hitel vagy kölcsön

felvételekor csökkent

 

ő tételként

elszámolt összeg arányos része

 

az adózó által nyújtott hitel vagy

kölcsön törlesztése, visszafizetése

esetén a hitel vagy kölcsön

nyújtásakor növel

 

ő tételként

elszámolt összeg arányos része

 

hitel vagy kölcsön nyújtása

 

kötvény vagy hitelviszonyt

megtestesít

 

ő értékpapír

kibocsátása

 

saját kibocsátású kötvény vagy

hitelviszonyt megtestesít

 

ő

értékpapír beváltása, törlesztése

esetén a beváltott, eladott

értékpapírok kibocsátásakor

csökkent

 

ő tételként elszámolt

összeg arányos része

 

hitelviszonyt megtestesítő

értékpapír beváltása, eladása,

valamint tulajdoni részesedést

jelent

 

ő befektetés eladása esetén a

 

hitelviszonyt megtestesítő

értékpapír vagy tulajdoni

részesedést jelent

 

ő befektetés

vásárlása

17

 

Katv. 20. § (4) bekezdés

18

 

Katv. 20. § (5) bekezdés

7

beváltott, eladott értékpapírok,

befektetések vásárlásakor növel

 

ő

tételként elszámolt összeg arányos

része

 

tőkebevonás (különösen jegyzett

t

 

őke emelése)

 

tőkekivonás (különösen jegyzett

t

 

őke leszállítása)

 

osztalék és osztalékelőleg

megszerzése

 

osztalék és osztalékelőleg fizetése

 

elszámolásra kiadott előleg

visszafizetése

 

elszámolásra kiadott előleg

kifizetése

Nem a vállalkozás érdekében felmerült, vállalkozásból kivont vagyonnak min

 

ősül

különösen és a pénzforgalmi szemlélet

 

ű eredményt növeli a következő ügyletekhez

kapcsolódóan a tárgyévben teljesített pénzeszköz kifizetés:

 

19

– Végeleges pénzeszköz átadás (így például: az adomány is).

– Az 50 ezer forintot meghaladó bekerülési érték

 

ű szolgáltatás igénybevétele, eszköz

beszerzése, ha a körülmények (így különösen az adózó vállalkozási tevékenysége,

árbevétele, a szolgáltatás jellege, a szolgáltatás ellenértéke) alapján egyértelm

 

űen

megállapítható, hogy a szolgáltatás igénybevétele vagy az eszköz beszerzése

ellentétes az ésszer

 

ű gazdálkodás követelményeivel.

E szabály értelmében, ha a kisvállalati adóalany 50 ezer forintot meghaladó

bekerülési érték

 

ű szolgáltatást vesz igénybe, vagy eszközt szerez be, annak

bizonyítása

 

őt terheli, hogy a pénzeszköz-kiadás a vállalkozási tevékenység

érdekében merült fel.

 

A Tbj. rendelkezései szerinti megállapodás alapján egészségbiztosítási járulék

megfizetése.

– Az a kiadás, amely a Büntet

 

ő Törvénykönyvben meghatározott vesztegetés,

befolyással üzérkedés, vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban vagy befolyással

üzérkedés nemzetközi kapcsolatokban b

 

űncselekmény elkövetése érdekében vagy

azzal összefüggésben merült fel, és az elkövetés tényét joger

 

ős bírósági ítélet

megállapította.

– Az ellen

 

őrzött külföldi társasággal szemben teljesített kifizetés. Az ellenőrzött

külföldi társaság fogalmára a Tao. tv. 4. § 11. pontjában található definíció

irányadó.

– Az adóalanyiság id

 

őszakát megelőző időszakra megállapított, az adóalanyiság

id

 

őszaka alatt teljesített adófizetési kötelezettség (így például a kisvállalati

adóalanyiság els

 

ő évében a megelőző adóévre vonatkozó társasági adó, vagy eva

összege, az általános forgalmi adó), továbbá az adóalanyiság id

 

őszakában bármely

id

 

őszakra megállapított és megfizetett bírság, pótlék, valamint a Katv. alapján

megfizetett adó és adóel

 

őleg.

– A jegyzett t

 

őke, a tőketartalék, az eredménytartalék és a lekötött tartalék napi

átlagos állományának háromszorosát meghaladó, napi átlagos állományon

meghatározott kötelezettségrészre jutó kamatkifizetés (ide nem értve a pénzügyi

19

 

Katv. 20. § (6) bekezdés

8

intézménnyel szemben fennálló kötelezettség alapján elszámolt kamatkifizetést),

függetlenül attól, hogy azt az adóalany eszköz bekerülési értékének részeként

számolja-e el. E rendelkezés alkalmazásában kötelezettség a kapott kölcsön, a zárt

körben forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesít

 

ő értékpapír miatt fennálló

tartozás és a váltótartozás (kivéve a szállítói tartozás kiegyenlítése miatt fennálló

váltótartozást), valamint minden más, a mérlegben kimutatott kölcsönnek,

hitelviszonyt megtestesít

 

ő értékpapírnak, illetve váltótartozásnak nem minősülő

kötelezettség.

Nem a vállalkozás érdekében felmerült, vállalkozásból kivont vagyonnak min

 

ősül

különösen és a pénzforgalmi szemlélet

 

ű eredményt növeli a következő ügyletekhez

kapcsolódóan elszámolt ráfordítás:

 

20

– A behajthatatlannak nem min

 

ősülő követelés elengedése, ha azt a kisvállalati adó

alanya kapcsolt vállalkozással szemben engedi el. Nem kell tehát növelni a

pénzforgalmi szemlélet

 

ű eredményt abban az esetben, ha a kisvállalati adó alanya

magánszemély vagy kapcsolt vállalkozási viszonyban nemálló más személy javára

engedi el a követelést.

– A térítés nélküli eszközátadás, illetve a térítés nélkül nyújtott szolgáltatás.

– A készlethiány (eszköz hiányának elszámolása), ha egyértelm

 

űen megállapítható,

hogy a hiány megfelel

 

ő gondosság mellett nem merült volna fel, vagy ha az adózó

– az ésszer

 

ű gazdálkodás követelményeit figyelembe véve – nem tett meg mindent

a hiányból ered

 

ő veszteség mérséklésére.

– A tartozás térítés nélküli átvállalása.

Ha a kapcsolt vállalkozások által kötött szerz

 

ődésben a felek olyan ellenértéket

határoznak meg, amely eltér a szokásos piaci ártól, úgy a szokásos piaci ár és az

ügyleti érték különbözetével korrigálni (az eltérés irányától függ

 

ően növelni vagy

csökkenteni) kell a pénzforgalmi szemlélet

 

ű eredményt. A módosítást abban az

esetben is el kell végezni, ha az adóalany már más korrekciós tételekkel növelte vagy

csökkentette a pénzforgalmi szemlélet

 

ű eredményét, illetve, ha az ügylet nem járt az

adózó pénzeszközeinek változásával.

 

21

A szokásos piaci árat a Tao. tv. 18. § (2) bekezdésében meghatározott módszer

segítségével kell megállapítani. A Tao. tv. hivatkozott bekezdése az összehasonlító

árak módszerét, a viszonteladási árak módszerét, a költség és jövedelem módszert, az

ügyleti nettó nyereségen alapuló módszert, a nyereségmegosztásos módszert és az

egyéb módszereket nevesíti.

Az áttérés vonatkozásában a törvény speciális korrekciós tételek alkalmazását írja el

 

ő

az adóalanyiság els

 

ő évében. A Katv. úgy rendelkezik, hogy a pénzforgalmi

szemlélet

 

ű eredmény meghatározása során figyelmen kívül kell hagyni az

adóalanyiság els

 

ő adóévében kapott olyan bevételt, kiadást, amelyet az adózó az

adóévet megel

 

őző adóévére vonatkozó eredménykimutatásában bevételként,

ráfordításként számol el. Amennyiben pedig a kisvállalati alá bejelentkezett adózó

20

 

Katv. 20. § (7) bekezdés

21

 

Katv. 20. § (8) bekezdés

9

el

 

őzőleg bevételi nyilvántartást vezető eva adóalany volt, úgy az első évben figyelmen

kívül kell hagynia az el

 

őző évre vonatkozóan teljesített kiadásokat. Továbbá a

pénzforgalmi szemlélet

 

ű eredmény megállapítása során csökkentő tételként kell

figyelembe venni az olyan kisvállalati adóalanyiságot megel

 

őző adóévben teljesített

kifizetést, amely a kisvállalati adóalanyiság id

 

őszakára vonatkozik, és az adóévet

megel

 

őző adóévre vonatkozó eredménykimutatásban költségként, ráfordításként nem

került elszámolásra.

 

22

A személyi jelleg

 

ű kifizetések (a minimum adóalap)

A korrigált pénzforgalmi szemlélet

 

ű eredmény mellett az adóalap másik összetevője –

amely egyben minimum adóalapként is funkcionál – a személyi jelleg

 

ű kifizetések.

Személyi jelleg

 

ű kifizetésnek azon személyi jellegű ráfordítás minősül, amely a

társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e

szolgáltatások fedezetér

 

ől szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) szerint járulékalapot

képez az adóévben.

 

23

A Tbj. 4. § k) pontja értelmében járulékalapot képez

 

ő jövedelem

 

az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló

tevékenységb

 

ől származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe

vett jövedelem,

 

a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett)

tagdíj,

 

a tanulószerződésben meghatározott díj,

 

a hivatásos nevelőszülői díj,

 

a felszolgálási díj, a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól

közvetlenül kapott borravaló,

 

az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj,

 

az elő zőekben felsorolt jövedelem hiányában a munkaszerződésben

meghatározott alapbér, illet

 

őleg ha a munkát nem munkaviszony, hanem

munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzik, a szerz

 

ődésben

meghatározott díj.

Az el

 

őzőektől eltérően személyi jellegű ráfordításként a garantált bérminimum24

112,5%-át kell figyelembe venni, ha a társas vállalkozó

 

25 tagra jutó személyi jellegű

ráfordítás a járulék alapot képez

 

ő jövedelemnél alacsonyabb (így például abban az

esetben, ha a személyes közrem

 

űködésre kötelezett főállású társas vállalkozó nem vesz

fel járulék alapot képez

 

ő jövedelmet a társas vállalkozástól).

A tagra jutó személyi jelleg

 

ű ráfordítás meghatározása során azonban nem kell

figyelembe venni azt az id

 

őszakot, amelyre a társas vállalkozónak nem keletkezik Tbj.

szerinti járulékfizetési kötelezettsége (ha például a tagot a teljes hónapban táppénz

illeti meg, vagy ha a tag Tbj. szerinti kiegészít

 

ő tevékenységet folytatónak26 minősül,

22

 

Katv. 20. § (13), (15) bekezdés

23

 

Katv. 20. § (3) bekezdés

24

 

Tbj. 4. § s) pont 2. alpont

25

 

Tbj. 4. § d) pont

26

 

Tbj. 4. § e) pont

10

és járulékalapot képez

 

ő jövedelem hiányában nyugdíjjárulék fizetési kötelezettsége

nemkeletkezik).

Veszteségelhatárolás, veszteségleírás

Amennyiben a pénzforgalmi szemlélet

 

ű eredmény bármely adóévben negatív, ezzel az

összeggel az adózó a következ

 

ő adóévekben csökkentheti a pénzforgalmi szemléletű

pozitív eredményét, feltéve, hogy a pénzforgalmi szemlélet

 

ű eredmény csökkenése a

rendeltetésszer

 

ű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett.

Az elhatárolt veszteség összegét az adózó – f

 

őszabályként – 10 év alatt, egyenlő

részletekben használhatja fel a következ

 

ő adóévekben a pénzforgalmi szemléletű

pozitív eredmény csökkentésére. Az elhatárolt veszteségeket keletkezésük

sorrendjénekmegfelel

 

ően kell felhasználni.27

Az elhatárolt veszteség leírása során nem a teljes adóalapot, hanem annak egyik

összetev

 

őjét, a pénzforgalmi szemléletű eredményt csökkentheti az adózó. Ebből

következ

 

ően a veszteségleírás korlátja a személyi jellegű kifizetések összege, mivel a

minimumadóalapig ebben az esetben is meg kell fizetni a kisvállalati adót.

A Katv. speciális rendelkezéseket ír el

 

ő az adózó által végrehajtott beruházásokkal

kapcsolatosan. Az elhatárolt veszteség terhére – a fenti szabályoktól eltér

 

ően – teljes

mértékben csökkenthet

 

ő a következő adóévek adóalapja az adóévben beszerzett,

el

 

őállított, korábban még használatba nem vett tárgyi eszközök, szellemi termékek,

kísérleti fejlesztés aktivált értékével megegyez

 

ő összeggel, függetlenül attól, hogy az

érintett eszközöket rendeltetésszer

 

űen használatba vették-e az adóévben.28

Ha tehát az elhatárolt veszteség összege lehet

 

ővé teszi, úgy a feltételeknek megfelelő

beruházás értékével a teljes adóalap csökkenthet

 

ő (akár nullára is). Ebben az esetben

nemérvényesül a minimum-adóalapra vonatkozó szabály.

A veszteség elhatárolásra vonatkozó általános és speciális szabály párhuzamosan,

ugyanabban az adóévben nemalkalmazható.

Példa

Határozzuk meg a kisvállalati adó hatálya alá tartozó adóalany adóalapját a

rendelkezésre álló adatok alapján.

Ft-ban

2012. évi pénzeszközök 14.000.000

2013. évi pénzeszközök 10.000.000

2013. évi pénzforgalmi szemlélet

 

ű eredmény 10.000.000 – 14.000.000 =

-4.000.000

2013. évi kapott kölcsön 500.000

27

 

Katv. 20. § (9)-(10), (12) bekezdés

28

 

Katv. 20. § (11) bekezdés

11

2013. évben vásárolt értékpapír 800.000

2013. évi korrigált pénzforgalmi személet

 

ű

eredmény

-4.000.000 – 500.000 + 800.000 =

-3.700.000

2013. évi személyi jelleg

 

ű kifizetések 3.500.000

2013. évi adóalap 3.500.000

2013. évi adó 3.500.000 x 16% = 560.000

2013. évi elhatárolt veszteség 3.700.000

2013. évi beruházás 1.900.000

2014. évi pénzeszközök 15.000.000

2014. évi pénzforgalmi szemlélet

 

ű eredmény 15.000.000 - 10.000.000 = 5.000.000

2014. évi személyi jelleg

 

ű kifizetések 4.000.000

2014. évi adóalap 5.000.000 + 4.000.000 – 1.900.000 =

7.100.000

2014. évi adó 7.100.000. x 16 % = 1.136.000

Továbbvitt elhatárolt veszteségrész 3.700.000 – 1.900.000 = 1.800.000

2015. évi pénzeszközök 22.600.000

2015. évi pénzforgalmi szemlélet

 

ű eredmény 22.600.000 – 15.000.000 = 7.600.000

2013-ban kapott kölcsön visszafizetése 500.000

2015-ben elszámolásra kiadott el

 

őleg

kifizetése

1.000.000.

2015. évi korrigált pénzforgalmi szemlélet

 

ű

eredmény

7.600. 000 + 1.500.000 = 9.100.000

Az elhatárolt veszteségrész 1/10-ének leírása

a továbbvitt veszteségrészb

 

ől

9.100.000 – 370.000 = 8.730.000

2015. évi személyi jelleg

 

ű kifizetések 3.900.000

2015. évi adóalap 8.730.000 + 3.900.000 = 12.630.000

2015. évi adó 12.630.000 x 16% = 2.020.800

Továbbvitt elhatárolt veszteségrész 1.800.000 – 370.000 = 1.430.000

V. A kisvállalati adó mértéke, bevallása

A kisvállalati adó mértéke az adó alapjának 16 százaléka. A kisvállalati adó alanya

mentesül

– a 10 százalékos társasági adó,

– a 27 százalékos szociális hozzájárulási adó, és

– a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás

bevallása és megfizetése alól.

 

29

A kisvállalati adó nemváltja ki például:

 

az általános forgalmi adót [az adózó áfa státusza semváltozik meg a kisvállalati

adó választása esetén],

 

a magánszemély tagokat terhelő adókötelezettségeket [a tagoknak meg kell

fizetniük az egyéni járulékokat (nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási- és

29

 

Katv. 21. §

12

munkaer

 

ő-piaci járulék), továbbá az osztalék utáni személyi jövedelemadót és

egészségügyi hozzájárulást is],

 

a cégautóadót,

 

a helyi adókat.

A kisvállalati adó éves elszámolású adó. Az adóalany a kisvállalati adó alapját és az

adót adóévenként köteles megállapítani és az adóévet követ

 

ő év május 31-ig bevallani.

Ha az adóalanyiság év közben sz

 

űnikmeg, a bevallást az adóalanyiság megszűnésének

hónapját követ

 

ő ötödik hónap utolsó napjáig kell benyújtani.30 A 2013-as adóévről –

általános esetben 2014. május 31-ig – a 13KIVA jel

 

ű nyomtatványon kell teljesíteni az

adóalanyoknak a bevallási kötelezettségeiket.

A bevallás a beszámoló adatain alapul, ha azonban az adózó az adóévre vonatkozó

beszámoló készítésére az adóévr

 

ől készítendő bevallás határidejéig nem kötelezett, a

fizetend

 

ő adót az adóév utolsó napjára készített könyvviteli zárlat alapján állapítja

meg.

 

31

VI. A kisvállalati adóel

 

őleg

A kisvállalati adó alanya adóel

 

őleg-bevallásra és fizetésre köteles. Az előlegfizetés

gyakorisága – az adóalanyiság els

 

ő évét kivéve – az adóévet megelőző adóévben

fizetett kisvállalati adó összegét

 

ől függ.

Amennyiben az adózó adófizetési kötelezettsége az adóévet megel

 

őző adóévben az 1

millió forintot meghaladta, az adóel

 

őleg megállapítási, bevallási és fizetési

kötelezettségének havonta tesz eleget, a tárgyhónapot követ

 

ő hónap 20-ig. Az

adóalanyiság els

 

ő adóévében annak az adózónak kell havi előleg bevallással és

el

 

őlegfizetéssel számolnia, amelynek az adóévet megelőző adóévben a bevétele

várhatóan meghaladja a 100 millió forintot.

 

32

Ha az adóévet megel

 

őző adóév adófizetési kötelezettsége az 1 millió forintot nem érte

el, az adózó negyedéves gyakorisággal teljesíti az el

 

ő leg-bevallási, fizetési

kötelezettségét, amelynek határideje a tárgynegyedévet követ

 

ő hónap 20-a.

Adóalanyiság els

 

ő adóévében az adózó a negyedéves adóelőleg-megállapításra

vonatkozó szabályokat alkalmazza, ha az adóévet megel

 

őző adóévben a bevétele

várhatóan nemhaladja meg a 100 millió forintot.

 

33

Az adóévben újonnan alakult adóalanyok tekintetében a megel

 

őző adóévben elért

bevétel – m

 

űködés hiányában – nulla forint, így ezen körbe tartozó adóalanyok az

adóalanyiság els

 

ő évében negyedéves gyakorisággal teljesítik adóelőleg bevallási,

fizetési kötelezettségüket.

30

 

Katv. 22. § (1), (3) bekezdés

31

 

Katv. 22. § (4) bekezdés

32

 

Katv. 23. § (2) bekezdés

33

 

Katv. 23. § (3) bekezdés

13

Az adóel

 

őleggel kapcsolatos bevallási kötelezettségének az adózó a 2013-as adóévben

a 13KIVA jelzés

 

ű nyomtatványon tesz eleget.

Az el

 

őleg alapja a következő tételek összege:

a) az Szt. szerinti pénzeszközöknek az adóel

 

őleg-megállapítási időszakban realizált

változása,

b) az adóel

 

őleg-megállapítási időszakban az adóalany által fizetendő, Tbj. szerint

járulékalapot képez

 

ő összes jövedelem,

c) az adóel

 

őleg-megállapítási időszakban megfizetett kisvállalati adó, adóelőleg,

d) az adóel

 

őleg-megállapítási időszakban kifizetett osztalék, osztalékelőleg.34

Az adózó dönthet úgy, hogy adóel

 

őleg alapjának meghatározása során is figyelembe

veszi az adó alapjánál tárgyalt valamennyi korrekciós tételt. Ha az adózó valamely

adóel

 

őleg-megállapítási időszakban eszerint állapítja meg az adóelőleg-fizetési

kötelezettségét, akkor az adóév végéig minden esetben így kell eljárnia.

 

35

Az adó mértéke az adóel

 

őleg alap 16 százaléka azzal, hogy az adóelőleg-megállapítási

id

 

őszakban az adóalany által fizetendő járulékalapot képező összes jövedelem 16

százalékát mindenképpen meg kell fizetni adóel

 

őlegként (adóelőleg-minimum).36

Amennyiben az adóalany által a fentiek szerint megállapított adóel

 

őlegnek a

járulékalapot képez

 

ő jövedelemmel csökkentett összege negatív [azaz az a)+c)+d)

eredménye egy negatív szám], akkor az adóalany jogosult annak összegével a

következ

 

ő adóelőleg-megállapítási időszakokban az adóelőleg-alapnak a Tbj. szerinti

járulék alapot képez

 

ő jövedelmet meghaladó részét csökkenteni. Tehát az adóelőlegminimumra

vonatkozó szabály ebben az esetben is érvényesül.

 

37

Az adóel

 

őleg-alapnál érvényesíthető „veszteségleírás” kizárólag a keletkezése szerinti

adóévben vehet

 

ő figyelembe, a következő adóévre az nem„húzódhat át”.

Az adóalany az adóévre megállapított kisvállalati adót – az adóévben már megfizetett

adóel

 

őlegek beszámításával – a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizeti. Ha

az adóévben már megfizetett adóel

 

őlegek összege meghaladja az adóévre

megállapított adó összegét, a különbözetet az adóalany bevallásában, az igény

(bevallás) beérkezésének napjától, de legkorábban a bevallás benyújtására el

 

őírt

határid

 

ő napjától (esedékességtől) jogosult visszaigényelni.38

VII. Áttérés a kisvállalati adó hatálya alá

34

 

Katv. 23. § (4) bekezdés

35

 

Katv. 23. § (5) bekezdés

36

 

Katv. 23. § (6) bekezdés

37

 

Katv. 23. § (7) bekezdés

38

 

Katv. 23. § (8) bekezdés

14

A társasági adó alanya a Tao. tv.-nek a jogutód nélküli megsz

 

űnésre irányadó

rendelkezéseit alkalmazza, ha a következ

 

ő adóévekben adókötelezettségeit a

kisvállalati adó szabályai szerint teljesíti.

 

39 A Tao. tv. hatálya alól kikerülő adózóknak

a megsz

 

űnésre tekintettel bevallást kell benyújtaniuk, amelyben figyelembe kell

venniük a Tao. tv. szerinti korrekciós tételeket.

Azon adózók, amelyek úgy döntenek, hogy 2013-tól a kisvállalati adó szabályai

szerint teljesítik az adókötelezettségeiket, 2013. május 31-ig kötelesek benyújtani a

1271EVA jel

 

ű nyomtatványt.

Az adózó a bejelentés adóévére vonatkozó társasági adóbevallásában adóel

 

őleget nem

vall be és a bejelentést követ

 

ő adóévre társasági adóelőleget nem fizet. Az adóhatóság

a korábban bevallott adóel

 

őleget hivatalból törli az adózó folyószámlájáról.

Amennyiben az adóévre vonatkozó bejelentést az adózó jogszer

 

űen nem tehette volna

meg, akkor nem mentesül az adóel

 

őleg-fizetés elmulasztásának jogkövetkezménye

alól.

 

40

A kisvállalati adó hatálya alá bejelentkezett adózó a jogutód nélküli megsz

 

űnésre

irányadó rendelkezések szerint már nem tartozik a Tao. tv. hatálya alá, azonban a

kisvállalati adóalanyiság id

 

őszakát megelőzően a Tao. tv. előírásai szerint

érvényesített kedvezményekkel kapcsolatban terhelheti társasági adófizetési

kötelezettség – ha a kedvezményre a megszerzett jogosultságot elveszítette –, amelyet

az adókötelezettséget kiváltó eseményt követ

 

ő kisvállalati adóbevallásban (’KIVA)

kell bevallani. Ezek a következ

 

ők:

– Amennyiben az adózó a Tao. tv. hatálya alatt kis- és középvállalkozási adóalapkedvezményt

érvényesített, és a kedvezmény alapjául szolgáló beruházást nem

helyezi üzembe, illetve nem veszi használatba vagy elidegeníti (értékesíti,

apportálja, térítés nélkül átadja stb.) a kedvezmény igénybevételének adóévét

követ

 

ő negyedik adóév utolsó napjáig, akkor az adóalap-csökkentésnél figyelembe

vett összeg kétszeresének megfelel

 

ő összeg után a társasági adót meg kell

fizetnie.

 

41

– Ha a kisvállalati adóalanyiság el

 

őtti időszakban a mikrovállalkozás érvényesítette a

foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-kedvezményt, és utóbb az

kisvállalati adóalanyiság id

 

őszaka alatt a létszáma csökken, akkor a kisvállalati

adóalanyiság alatt társasági adó visszafizetési kötelezettsége keletkezik a Tao. tv.

rendelkezései szerint.

 

42

– A fejlesztési tartalék képzés címén érvényesített adóalap-kedvezmény miatt a

lekötés évében hatályos mérték

 

ű társasági adó és az arra felszámított késedelmi

pótlék terheli a kisvállalati adóalanyt az adózás el

 

őtti eredményt csökkentő

tételként érvényesített összeg azon része után, amelyet kisvállalati adóalanyként a

lekötés évét követ

 

ő négy éven belül nem beruházási célra fordít, illetve a 4. adóév

végéig nemhasznál fel.

 

43

39

 

Katv. 27. §

40

 

Katv. 28. § (2) bekezdés

41

 

Tao. tv. 8. § (1) bekezdés e u) pont, 16. § (1) bekezdés c) pont cf) alpontja

42

 

Tao. tv. 8. § (1) bekezdés e v) pont, 16. § (1) bekezdés c) pont ch) alpontjai

43

 

Tao. tv. 7. § (15) bekezdés e, 16. § (1) bekezdés b) pont

15

– Az egyéni céget alapító egyéni vállalkozó által „megkezdett” kedvezményekre

vonatkozó el

 

őírásokat44

– A kis- és középvállalkozások adókedvezménye miatti társasági adókötelezettség és

késedelmi pótlék terheli a kisvállalati adó alanyát abban az esetben, ha a

hitelszerz

 

ődés megkötésének évét követő 4 éven belül a beruházást nem helyezi

üzembe – kivéve, ha az üzembe helyezés elháríthatatlan küls

 

ő ok miatti

megrongálódás következtében maradt el –, vagy ha a tárgyi eszközt az üzembe

helyezés adóévében vagy az azt követ

 

ő 3 évben elidegeníti.45

– Amennyiben az adózó a kisvállalati id

 

őszakot megelőzően, 2009. december 31-ig a

sávos társasági adókulcsot alkalmazta, és az emiatt kies

 

ő adó összegét a Tao. tv.

el

 

őírásainak megfelelően lekötött tartalékba helyezte, akkor ezen összegnek – a

lekötés adóévét követ

 

ő négy adóévben történő – nem a Tao. tv. szerinti célokra

történ

 

ő feloldása miatt, illetve, ha az adózó ezen összeget a jelzett határidőn belül

nem használta fel, akkor a kisvállalati adóalanyiság alatt társasági adó- és

késedelmi pótlék-fizetési kötelezettsége keletkezik.

 

46

VIII. A kisvállalati adóalanyiság megsz

 

űnését követően a Tao. tv. hatálya alá

„visszakerül

 

ő” adózókra vonatkozó rendelkezések

A társasági adó hatálya alá való visszatérés tekintetében a Katv. kimondja, hogy

 

a társasági adó szempontjából költségként, ráfordításként elszámoltnak kell

tekinteni kisvállalati adóévben teljesített valamennyi, egyébként a Tao. tv. alapján

költségnekmin

 

ősülő kiadást (juttatást),

 

elszámoltnak kell tekinteni a kisvállalati időszak előtt megszerzett immateriális

jószág, tárgyi eszköz értékcsökkenési leírásának Tao. tv. szerint meghatározott

id

 

őarányos részét,

 

a kisvállalati alanyiság időszaka alatt megszerzett immateriális jószág, tárgyi

eszköz alapján pedig az adózó az adóalanyiság megsz

 

űnése után a társasági adó

alapjánál értékcsökkenési leírást egyáltalán nemérvényesíthet,

 

A kisvállalati adóalanyiságot megelőző időszakból fennmaradt elhatárolt

veszteségb

 

ől a kisvállalati adóalanyiság adóévében 20-20 százalékot, vagy annak

arányos részét elszámoltnak kell tekintetni,

 

az olyan társasági adókedvezmények tekintetében, amelyet az adózó a Tao. tv.

rendelkezései szerint meghatározott számú adóévben vehet igénybe, a kisvállalati

alanyiság id

 

őszakában lezárt adóévet is figyelembe kell venni.47

Abban az esetben, ha a kisvállalati adóalanyának megsz

 

űnik az adóalanyisága, az

adóalanyiság megsz

 

űnését követő 60 napon belül köteles az esedékességi időre eső

összeg feltüntetésével a kisvállalati adó adóalanyisága megsz

 

űnését követő naptól az

adóévet követ

 

ő hatodik hónap utolsó napjáig számított időszak valamennyi teljes

naptári negyedévére társasági adóel

 

őleget bevallani és egyenlő részletekben a

44

 

Tao. tv. 16. § (16) bekezdés a)-d) pontjai

45

 

Tao. tv. 22/A. § (5) bekezdés

46

 

Tao. tv. 2010. június 30-án hatályos 19. § (5) bekezdése

47

 

Katv. 28. § (4)-(7) bekezdés

16

negyedév utolsó hónapjának 10. napjáig megfizetni. A háromhavonta esedékes

társasági adóel

 

őleg összege

– a kisvállalati adó adóalanyisága megsz

 

űnésének adóévében elszámolt bevétel 1

százaléka, ha az adóév id

 

őtartama 12 hónap volt,

– a kisvállalati adó adóalanyisága megsz

 

űnésének adóévében elszámolt bevételnek a

m

 

űködés naptári napjai alapján 12 hónapra számított összegének 1 százaléka

minden más esetben.

 

48

Ha például egy kisvállalati adóalany zrt. 2013. december 20. napjáig bejelenteti az

állami adóhatóságnak, hogy a 2014-es adóévben adókötelezettségeit már nem a Katv.,

teljesíti, úgy a zrt.-nek társasági adóel

 

őleg-bevallási és megfizetési kötelezettsége

keletkezik. A zrt. által a 2013-es adóévben elszámolt összes bevétele 256 000 eFt volt.

A zrt.-nek a 2014. január 1. és a 2015. június 30-a közötti id

 

őszakra adóelőleget kell

bevallania (2014. március 1-jéig). Háromhavonta pedig a 256 000 eFt 1 %-ának

megfelel

 

ő összeget, azaz 2 560 eFt kell társasági adóelőlegként megfizetnie a

negyedév utolsó hónapjának 10. napjáig (els

 

ő ízben 2014. március 10-ig). Így a

megfizetend

 

ő társasági adóelőleg összege 6 x 2 560 eFt, azaz 15360 eFt lesz.

IX. A kisvállalati adóalanyoknak adott ingyenes juttatások

A Tao. tv. – 2013. január 1-jét

 

ől hatályos – 3. számú melléklet „A” fejezete 2. pontja

értelmében nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek,

ráfordításnakmin

 

ősül a kisvállalati adó hatálya alá tartozó adózó részére

– visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás,

– véglegesen átadott pénzeszköz,

– a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke,

– az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás el

 

őtti

eredmény terhére elszámolt összege,

– az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke,

– valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi

adó.

Ha egy társasági adóalany a felsorolt ingyenes juttatások valamelyikét nyújtja egy a

kisvállalati adó hatálya alá tartozó adózónak, úgy az ingyenes juttatás értekével a

társasági adóalanynak – figyelemmel a Tao. tv. 8. § (1) bekezdés d) pontjára – minden

esetben meg kell növelnie az adózás el

 

őtti eredményét.

Az ismertetett adóalap-korrekciós tétel csak az ingyenes juttatásokra vonatkozik, tehát

az kisvállalati adóalanyával kötött ellenértékkel bíró ügylet kapcsán nem merül fel az

adóalap korrekció.

48

 

Tao. tv. 26. § (13) bekezdés

 

Forrás: NAV
Szerző: NAV