NAV tájékoztató a KIVA új kezdvezményes adózási formákról!
A kisvállalati adó (a Kiva) szabályai
2013.
A kisvállalati adó szabályait a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati
adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) tartalmazza, amelynek rendelkezései -
főszabály szerint – 2013. január 1-jén lépnek hatályba. A kisvállalati adót első ízben a
2013. évi adókötelezettség teljesítésére lehet választani, az adózó erre vonatkozó
döntését 2012. december 1-20. között jelentheti be az állami adóhatósághoz.
I. A kisvállalati adó alanyai
Az adó alanya lehet:
– az egyéni cég,
– a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felel
ősségű társaság, a
zártkör
űen működő részvénytársaság,
– a szövetkezet és a lakásszövetkezet,
– az erd
őbirtokossági társulat,
– a végrehajtó iroda, az ügyvédi iroda és a közjegyz
ői iroda, a szabadalmi
ügyviv
ői iroda,
– a külföldi vállalkozó, illetve a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkez
ő külföldi
személy lehet.
1
A felsorolt szervezetek csak abban az esetben jelentkezhetnek be a kisvállalati adó
hatálya alá, ha a Katv.-ban meghatározott kritériumoknak
2 megfelelnek. E feltétek az
alábbiak:
– Az adózónak az átalagos statisztikai létszáma az adóévet megel
őző évben
várhatóan nem haladja meg a 25 f
őt. Az állományi létszám meghatározását a
Központi Statisztikai Hivatal által kiadott Útmutató a munkaügy-statisztikai
adatszolgáltatáshoz cím
ű kiadvány 2009. január 1. napján érvényes szabályai
alapján kell végrehajtani.
– Az adózónak az adóévet megel
őző adóévben elszámolandó bevétele várhatóan
nem haladja meg az 500 millió forintot. Bevételként az értékesítés nettó
árbevételét, az egyéb bevételeket, a pénzügyi m
űveletek bevételeit és a rendkívüli
bevételek összegét kell figyelembe venni.
3 Amennyiben a számvitelről szóló 2000.
évi C. törvény (Szt.) hatálya alá nem tartozó eva-adóalany (bevételi nyilvántartást
vezet
ő betéti társaság, közkereseti társaság, egyéni cég) kíván bejelentkezni a
kisvállalati adó hatálya alá, úgy esetében az eva-alapot
4 kell bevételként
figyelembe venni. Amennyiben az adózónak a kisvállalati adóalanyiságot
1
Katv. 16. § (1) bekezdés
2
Katv. 16. § (2) bekezdés, 19. § (4) bekezdés
3
Katv. 2. § 3. pont
4
Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény 5. § (1) bekezdés
2
megel
őző adóéve 12 hónapnál rövidebb, úgy az 500 millió forintos várható
bevételi értékhatárt a m
űködési napok számának megfelelően kell arányosítani.
– Az adózónak az adóévet megel
őző két naptári évben az adószámát az állami
adóhatóság joger
ősen nem törölte vagy függesztette fel. A 2013-as adóévre való
bejelentkezés vonatkozásában a 2011. január 1-je és a 2012. december 31-e közötti
id
őszakot kell vizsgálni e feltétel vonatkozásában.
– Nem választhatják a kisvállalati adót az eltér
ő üzleti éves adózók, mivel a Katv.
el
őírja, hogy a kisvállalati adót választó adózó üzleti évének mérlegforduló napja
kizárólag december 31. lehet. További korlátozás, hogy a kisvállalati adó alanyai
nem térhetnek át a naptári évt
ől eltérő üzleti évre, beszámolójukat pedig forintban
kötelesek elkészíteni.
– Az adózónak az adóévet megel
őző adóévről készítendő beszámolójában a
mérlegf
őösszege várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot. Beszámoló
alatt a Szt., vagy a felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szerinti
beszámolót kell érteni, kivéve az összevont (éves) konszolidált beszámolót.
5
– Nem jogszer
ű a kisvállalati adóalanyiság választására vonatkozó bejelentés, ha
annak napján az adózónak az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott,
végrehajtható adó- és vámtartozása meghaladja az 1 millió forintot. E körben tehát
a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által nyilvántartott valamennyi, végrehajtható adóés
vámtartozást figyelembe kell venni, viszont a helyi önkormányzatok által
nyilvántartott adótartozások, illetve az adók módjára behajtható köztartozások
azonban nemszámítanak az 1 millió forintos határ szempontjából.
Amennyiben a kisvállalati adó hatálya alá bejelentkezni kívánó adózó rendelkezik
kapcsolt vállalkozással,
6 úgy az előzőekben ismertetett állományi létszám-, illetve a
bevételi határok számítása során a kapcsolt vállalkozások adatait együttesen kell
figyelembe venni, a kapcsolt vállalakozás utolsó lezárt üzleti évi beszámolója alapján.
A belföldi adóalanyok adókötelezettsége a teljes kör
ű, azaz a belföldről és a külföldről
származó jövedelmére egyaránt kiterjed. A külföldi vállalkozó adókötelezettsége
korlátozott, csak a belföldi telephelyen végzett vállalkozási tevékenységb
ől származó
jövedelmére terjed ki.
7
II. Az adóalanyiság létrejötte
A kisvállalati adó alanyai lehetnek a törvény hatályba lépését megel
őzően létrejött,
már m
űködő vállalkozások (függetlenül az alakulásuk időpontjától), illetve az adóév
közben újonnan létrejöv
ő vállalkozások is. Az adóalanyiság keletkezése
szempontjából eltér
ő szabályok vonatkoznak e két csoportra.
5
Katv. 2. § 2. pont
6
A társasági adóról és az osztalék adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 4. § 32. pont
7
Atv. 17. §
3
Az adóalanyiság keletkezése a már m
űködő vállalkozások tekintetében
A kisvállalati adó adóalanyiság az adózó erre irányuló választásával jön létre, a
választásnak az állami adóhatósághoz történ
ő bejelentését követő naptári év első
napjával. A 2013-as évre vonatkozó bejelentést 2012. december 1-jét
ől 2012.
december 20-áig, az állami adóhatóság által erre a célra rendszeresített 12T203KV jel
ű
nyomtatványon, kizárólag elektronikus úton lehet megtenni. A határid
ő jogvesztő,
tehát annak elmulasztása esetén igazolási kérelemel
őterjesztésének nincs helye.8
Az az eva-alany, amely 2013-ban a kisvállalati adó hatálya alá kíván tartozni, a
12T203KV jel
ű nyomtatvány benyújtásával egyszerre teljesítheti az eva hatálya alól
való kijelentkezést, illetve a kisvállalati adó hatálya alá való bejelentkezést is.
Az adózó a választását 2013. január 15-éig a 12T203KV jel
ű nyomtatványon,
elektronikus úton visszavonhatja azzal, hogy a határid
ő elmulasztása esetén igazolási
kérelemel
őterjesztésének nincs helye.
Az adóalanyiság keletkezése az újonnan alakult vállalkozások tekintetében
Az adóévben újonnan létrejöv
ő vállalkozások adóalanyisága
a társasági szerződés közokiratba foglalásának, ellenjegyzésének napján
kezd
ődik, ha vállalkozási tevékenységet a cégnyilvántartásba történő
bejegyzése el
őtt megkezdheti,
az első jognyilatkozat megtételének napján, ha belföldi illetősége az
üzletvezetés helyére tekintettel keletkezik,
más esetben azon a napon, amelyen az alapítását szabályozó jogszabály szerint
létrejön,
feltéve, hogy a kisvállalati adó szerinti adóalanyiság választását létrejöttének napjától
számított 30 napon belül bejelenti az állami adóhatóságnak.
A 30 napos határid
ő elmulasztása esetén igazolási kérelembenyújtásának nincs helye.9
III. Az adóalanyiság megsz
űnése
A Katv. által nevesített megsz
űnési okokat10 és az azokhoz tartozó megszűnési
id
őpontokat az álabbi táblázat tartalmazza.
Megsz
űnési ok Megszűnés időpontja
Az adózó kijelentkezik a kisvállalati adó
hatálya alól. (Ennek módja, hogy az adózó –
legkorábban az adóév december 1-jét
ől,
legkés
őbb az adóév december 20-áig – az erre
a célra rendszeresített nyomtatványon,
Az adóalanyiság az adóév utolsó
napjával sz
űnik meg.
8
Katv. 19. § (1) bekezdés
9
Katv. 19. § (9) bekezdés
10
Katv. 19. § (2), (5) bekezdés
4
elektronikus úton bejelenti az állami
adóhatósághoz, hogy adókötelezettségeit a
jöv
őben nem a kisvállalati adó szabályai
szerint teljesíti. A határid
ő elmulasztása
esetén igazolási kérelem el
őterjesztésének
nincs helye.)
Az adózó bevétele meghaladja az
adóalanyiság választására jogosító 500 millió
forintos értékhatárt.
Az adóalanyiság megsz
űnésének
id
őpontja az értékhatár
meghaladásának hónapját megel
őző
hónap utolsó napja.
Az adóalany végelszámolás, felszámolás vagy
kényszertörlés hatálya alá kerül.
Az adóalanyiság az eljárás
kezd
őnapjávalmegszűnik.
Az adóalany végelszámolás, felszámolás vagy
kényszertörlés nélkül sz
űnikmeg.
Az adóalanyiság az adóalany
megsz
űnésének napjával egyidejűleg
sz
űnikmeg.
Az adózó átalakul. Az átalakulását megel
őző nappal
megsz
űnik az adóalanyiság.
Az adóalany terhére az adó- vagy vámhatóság
számla- vagy nyugtaadási kötelezettség
elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott
foglalkoztatásáért vagy igazolatlan eredet
ű áru
forgalmazásáért joger
ősen mulasztási
bírságot, jövedéki bírságot állapított meg.
Az adóalanyiság megsz
űnésének
id
őpontja az adóhatósági határozat
joger
őre emelkedésének napját
megel
őző hónap utolsó napja.
Az állami adóhatóság az adóalany
adószámának alkalmazását felfüggeszti, törli.
Az adóalanyiság a határozat joger
őre
emelkedésének hónapját megel
őző
hónap utolsó napjával sz
űnik meg.
Az adóalanynak az állami adó- és
vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható
adó- és vámtartozása a naptári negyedév
utolsó napján meghaladja az 1 millió forintot.
Az adóalanyiság megsz
űnésének
id
őpontja a naptári negyedév utolsó
napja.
Az adóalanynál foglalkoztatottak átlagos
statisztikai állományi létszáma meghaladja az
50 f
őt.
A létszámváltozás hónapjának utolsó
napjávalmegsz
űnik az adóalanyiság.
A megsz
űnéssel összefüggésben egy speciális szabályt is rögzít a törvény. Az egyéni
cég tagjának halála esetén ugyanis özvegye, özvegy hiányában vagy annak
egyetértésével örököse (örökösei), illetve a tag cselekv
őképességének korlátozását
vagy kizárását kimondó bírósági határozat esetén a tag nevében és javára eljárva
törvényes képvisel
ője az egyéni cég tagjává válhat, feltéve, hogy valamennyi
feltételnek megfelel és ezt a szándékát a cégbíróságnak az ok bekövetkeztét
ől
számított harminc napon belül bejelenti. Ilyen esetben nem sz
űnik meg az egyéni cég
5
kisvállalati adóalanyisága, ha az új tag ezt az adózási módot választja, és ezt – a fenti
bejelentéssel együtt – jelzi a cégbíróságnak.
11
Az adóalanyiság megsz
űnése következtében az adózó üzleti éve lezárul és az azt
követ
ő nappal önálló üzleti év kezdődik.12 Január 1-jétől a mérlegforduló napig terjedő
id
őszakról soron kívüli adóbevallást kell benyújtani, amelynek határideje a megszűnést
követ
ő ötödik hónap utolsó napja.
Ha például az adóalany 2013. október hónapban észleli, hogy a foglalkoztatottak
átlagos statisztikai létszáma meghaladja az 50 f
őt, akkor az adóalanyisága – a fenti
szabálynak megfelel
ően – 2013. szeptember 30-án megszűnik. Az adózó adóévei
ebben az esetben a következ
őképpen alakulnak:
– 2013. január 1-jét
ől – 2013. szeptember 30-ig a kisvállalati adó alanya,
– 2013. október 1-jét
ől – 2013. december 31-ig a társasági adó alanya.
Az adóalanyiság megsz
űnését követő két adóévre a kisvállalati adóalanyiság
ismételten nem választható.
13 Az előző példán szemléltetve ez azt jelenti, hogy az
adózó a 2013. október 1-jét
ől 2013. december 31-ig tartó és az azt követő, 2014.
január 1-jét
ől 2014. december 31-ig tartó adóévekre nem választhatja a kisvállalkozói
adót, viszont 2015. január 1-jével kezd
ődő adóévében már újfent teljesítheti
adókötelezettségét a kisvállalati adó szabályai szerint.
IV. A kisvállalati adó alapja
A kisvállalati adó alapja az adózó korrigált pénzforgalmi szemlélet
ű eredményének a
személyi jelleg
ű kifizetésekkel növelt összege, de legalább a személyi jellegű
kifizetések összege (minimum-adóalap).
14
A korrigált pénzforgalmi szemlélet
ű eredmény
Az adózó pénzforgalmi szemlélet
ű eredménye a pénzeszközök (készpénz, elektronikus
pénz, csekkek, bankbetétek) Szt. szerinti beszámolóban kimutatott tárgy üzleti évi
összege, csökkentve a pénzeszközök tárgyévet megel
őző üzleti évben kimutatott
összegével, korrigálva a Katv.-ban meghatározott tételekkel.
15
A kisvállalati adó hatálya alá átlép
ő, a megelőző adóévben bevételi nyilvántartást
vezet
ő eva-alanyok nemrendelkeznek a tárgyévet megelőző üzleti évről beszámolóval,
így esetükben a kisvállalati adóalanyiság els
ő évében az átlépéskor elkészített
nyitómérlegben
16 szereplő összeggel kell csökkenteni az első üzleti évi pénzeszközök
állományát.
11
Katv. 19. § (6) bekezdés
12
Katv. 19. § (7) bekezdés
13
Katv. 19. § (8) bekezdés
14
Katv. 20. § (1) bekezdés
15
Kat. 20. § (2) bekezdés
16
Szt. 2/A. § (4) bekezdés
6
Speciális szabály vonatkozik az ügyvédi irodák esetében a pénzforgalmi szemlélet
ű
eredmény meghatározására, ugyanis ezen alanyi kör vonatkozásában nem min
ősül
pénzeszköznek az ügyvédi letétként kezelt pénzeszköz.
A Katv.-ban meghatározott korrekciós tételek egy része azt szolgálja, hogy egyes
idegen források bevonása ne jelenjen meg az adózó pénzforgalmi eredményében,
továbbá azt, hogy a pénzeszközök kihelyezése (például kölcsön nyújtásával, értékpapír
vásárlásával) ne eredményezze a pénzforgalmi eredmény csökkenését. A korrekciós
tételek másik csoportjának célja a pénzforgalmi eredménynek – mint az adóalap egyik
összetev
őjének – védelme. Vannak olyan korrekciós tételek is, amelyeket kizárólag a
kisvállalati adóalanyiság els
ő évében kell alkalmazni, ezek elsősorban arra szolgálnak,
hogy az hogy az adóalanyiság id
őszakát megelőzően felmerült, de az adóalanyiság
id
őszakára vonatozó költségek, ráfordítások összege ne képezze a pénzforgalmi
szemlélet
ű eredmény részét.
A Katv.-ban felsorolt, a pénzforgalmi szemlélet
ű eredményt növelő és csökkentő
tételek az alábbiak.
A pénzforgalmi szemlélet
ű eredményt
csökkenti az alábbi ügyletekb
ől a
tárgyévben befolyt pénzeszköz
17
A pénzforgalmi szemlélet
ű eredményt
növeli a következ
ő ügyletek miatt a
tárgyévben teljesített pénzeszköz
kifizetés
18
hitel vagy kölcsön felvétele az adózónak nyújtott hitel vagy
kölcsön törlesztése, visszafizetése
esetén a hitel vagy kölcsön
felvételekor csökkent
ő tételként
elszámolt összeg arányos része
az adózó által nyújtott hitel vagy
kölcsön törlesztése, visszafizetése
esetén a hitel vagy kölcsön
nyújtásakor növel
ő tételként
elszámolt összeg arányos része
hitel vagy kölcsön nyújtása
kötvény vagy hitelviszonyt
megtestesít
ő értékpapír
kibocsátása
saját kibocsátású kötvény vagy
hitelviszonyt megtestesít
ő
értékpapír beváltása, törlesztése
esetén a beváltott, eladott
értékpapírok kibocsátásakor
csökkent
ő tételként elszámolt
összeg arányos része
hitelviszonyt megtestesítő
értékpapír beváltása, eladása,
valamint tulajdoni részesedést
jelent
ő befektetés eladása esetén a
hitelviszonyt megtestesítő
értékpapír vagy tulajdoni
részesedést jelent
ő befektetés
vásárlása
17
Katv. 20. § (4) bekezdés
18
Katv. 20. § (5) bekezdés
7
beváltott, eladott értékpapírok,
befektetések vásárlásakor növel
ő
tételként elszámolt összeg arányos
része
tőkebevonás (különösen jegyzett
t
őke emelése)
tőkekivonás (különösen jegyzett
t
őke leszállítása)
osztalék és osztalékelőleg
megszerzése
osztalék és osztalékelőleg fizetése
elszámolásra kiadott előleg
visszafizetése
elszámolásra kiadott előleg
kifizetése
Nem a vállalkozás érdekében felmerült, vállalkozásból kivont vagyonnak min
ősül
különösen és a pénzforgalmi szemlélet
ű eredményt növeli a következő ügyletekhez
kapcsolódóan a tárgyévben teljesített pénzeszköz kifizetés:
19
– Végeleges pénzeszköz átadás (így például: az adomány is).
– Az 50 ezer forintot meghaladó bekerülési érték
ű szolgáltatás igénybevétele, eszköz
beszerzése, ha a körülmények (így különösen az adózó vállalkozási tevékenysége,
árbevétele, a szolgáltatás jellege, a szolgáltatás ellenértéke) alapján egyértelm
űen
megállapítható, hogy a szolgáltatás igénybevétele vagy az eszköz beszerzése
ellentétes az ésszer
ű gazdálkodás követelményeivel.
E szabály értelmében, ha a kisvállalati adóalany 50 ezer forintot meghaladó
bekerülési érték
ű szolgáltatást vesz igénybe, vagy eszközt szerez be, annak
bizonyítása
őt terheli, hogy a pénzeszköz-kiadás a vállalkozási tevékenység
érdekében merült fel.
A Tbj. rendelkezései szerinti megállapodás alapján egészségbiztosítási járulék
megfizetése.
– Az a kiadás, amely a Büntet
ő Törvénykönyvben meghatározott vesztegetés,
befolyással üzérkedés, vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban vagy befolyással
üzérkedés nemzetközi kapcsolatokban b
űncselekmény elkövetése érdekében vagy
azzal összefüggésben merült fel, és az elkövetés tényét joger
ős bírósági ítélet
megállapította.
– Az ellen
őrzött külföldi társasággal szemben teljesített kifizetés. Az ellenőrzött
külföldi társaság fogalmára a Tao. tv. 4. § 11. pontjában található definíció
irányadó.
– Az adóalanyiság id
őszakát megelőző időszakra megállapított, az adóalanyiság
id
őszaka alatt teljesített adófizetési kötelezettség (így például a kisvállalati
adóalanyiság els
ő évében a megelőző adóévre vonatkozó társasági adó, vagy eva
összege, az általános forgalmi adó), továbbá az adóalanyiság id
őszakában bármely
id
őszakra megállapított és megfizetett bírság, pótlék, valamint a Katv. alapján
megfizetett adó és adóel
őleg.
– A jegyzett t
őke, a tőketartalék, az eredménytartalék és a lekötött tartalék napi
átlagos állományának háromszorosát meghaladó, napi átlagos állományon
meghatározott kötelezettségrészre jutó kamatkifizetés (ide nem értve a pénzügyi
19
Katv. 20. § (6) bekezdés
8
intézménnyel szemben fennálló kötelezettség alapján elszámolt kamatkifizetést),
függetlenül attól, hogy azt az adóalany eszköz bekerülési értékének részeként
számolja-e el. E rendelkezés alkalmazásában kötelezettség a kapott kölcsön, a zárt
körben forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesít
ő értékpapír miatt fennálló
tartozás és a váltótartozás (kivéve a szállítói tartozás kiegyenlítése miatt fennálló
váltótartozást), valamint minden más, a mérlegben kimutatott kölcsönnek,
hitelviszonyt megtestesít
ő értékpapírnak, illetve váltótartozásnak nem minősülő
kötelezettség.
Nem a vállalkozás érdekében felmerült, vállalkozásból kivont vagyonnak min
ősül
különösen és a pénzforgalmi szemlélet
ű eredményt növeli a következő ügyletekhez
kapcsolódóan elszámolt ráfordítás:
20
– A behajthatatlannak nem min
ősülő követelés elengedése, ha azt a kisvállalati adó
alanya kapcsolt vállalkozással szemben engedi el. Nem kell tehát növelni a
pénzforgalmi szemlélet
ű eredményt abban az esetben, ha a kisvállalati adó alanya
magánszemély vagy kapcsolt vállalkozási viszonyban nemálló más személy javára
engedi el a követelést.
– A térítés nélküli eszközátadás, illetve a térítés nélkül nyújtott szolgáltatás.
– A készlethiány (eszköz hiányának elszámolása), ha egyértelm
űen megállapítható,
hogy a hiány megfelel
ő gondosság mellett nem merült volna fel, vagy ha az adózó
– az ésszer
ű gazdálkodás követelményeit figyelembe véve – nem tett meg mindent
a hiányból ered
ő veszteség mérséklésére.
– A tartozás térítés nélküli átvállalása.
Ha a kapcsolt vállalkozások által kötött szerz
ődésben a felek olyan ellenértéket
határoznak meg, amely eltér a szokásos piaci ártól, úgy a szokásos piaci ár és az
ügyleti érték különbözetével korrigálni (az eltérés irányától függ
ően növelni vagy
csökkenteni) kell a pénzforgalmi szemlélet
ű eredményt. A módosítást abban az
esetben is el kell végezni, ha az adóalany már más korrekciós tételekkel növelte vagy
csökkentette a pénzforgalmi szemlélet
ű eredményét, illetve, ha az ügylet nem járt az
adózó pénzeszközeinek változásával.
21
A szokásos piaci árat a Tao. tv. 18. § (2) bekezdésében meghatározott módszer
segítségével kell megállapítani. A Tao. tv. hivatkozott bekezdése az összehasonlító
árak módszerét, a viszonteladási árak módszerét, a költség és jövedelem módszert, az
ügyleti nettó nyereségen alapuló módszert, a nyereségmegosztásos módszert és az
egyéb módszereket nevesíti.
Az áttérés vonatkozásában a törvény speciális korrekciós tételek alkalmazását írja el
ő
az adóalanyiság els
ő évében. A Katv. úgy rendelkezik, hogy a pénzforgalmi
szemlélet
ű eredmény meghatározása során figyelmen kívül kell hagyni az
adóalanyiság els
ő adóévében kapott olyan bevételt, kiadást, amelyet az adózó az
adóévet megel
őző adóévére vonatkozó eredménykimutatásában bevételként,
ráfordításként számol el. Amennyiben pedig a kisvállalati alá bejelentkezett adózó
20
Katv. 20. § (7) bekezdés
21
Katv. 20. § (8) bekezdés
9
el
őzőleg bevételi nyilvántartást vezető eva adóalany volt, úgy az első évben figyelmen
kívül kell hagynia az el
őző évre vonatkozóan teljesített kiadásokat. Továbbá a
pénzforgalmi szemlélet
ű eredmény megállapítása során csökkentő tételként kell
figyelembe venni az olyan kisvállalati adóalanyiságot megel
őző adóévben teljesített
kifizetést, amely a kisvállalati adóalanyiság id
őszakára vonatkozik, és az adóévet
megel
őző adóévre vonatkozó eredménykimutatásban költségként, ráfordításként nem
került elszámolásra.
22
A személyi jelleg
ű kifizetések (a minimum adóalap)
A korrigált pénzforgalmi szemlélet
ű eredmény mellett az adóalap másik összetevője –
amely egyben minimum adóalapként is funkcionál – a személyi jelleg
ű kifizetések.
Személyi jelleg
ű kifizetésnek azon személyi jellegű ráfordítás minősül, amely a
társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetér
ől szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) szerint járulékalapot
képez az adóévben.
23
A Tbj. 4. § k) pontja értelmében járulékalapot képez
ő jövedelem
az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló
tevékenységb
ől származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe
vett jövedelem,
a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett)
tagdíj,
a tanulószerződésben meghatározott díj,
a hivatásos nevelőszülői díj,
a felszolgálási díj, a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól
közvetlenül kapott borravaló,
az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj,
az elő zőekben felsorolt jövedelem hiányában a munkaszerződésben
meghatározott alapbér, illet
őleg ha a munkát nem munkaviszony, hanem
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzik, a szerz
ődésben
meghatározott díj.
Az el
őzőektől eltérően személyi jellegű ráfordításként a garantált bérminimum24
112,5%-át kell figyelembe venni, ha a társas vállalkozó
25 tagra jutó személyi jellegű
ráfordítás a járulék alapot képez
ő jövedelemnél alacsonyabb (így például abban az
esetben, ha a személyes közrem
űködésre kötelezett főállású társas vállalkozó nem vesz
fel járulék alapot képez
ő jövedelmet a társas vállalkozástól).
A tagra jutó személyi jelleg
ű ráfordítás meghatározása során azonban nem kell
figyelembe venni azt az id
őszakot, amelyre a társas vállalkozónak nem keletkezik Tbj.
szerinti járulékfizetési kötelezettsége (ha például a tagot a teljes hónapban táppénz
illeti meg, vagy ha a tag Tbj. szerinti kiegészít
ő tevékenységet folytatónak26 minősül,
22
Katv. 20. § (13), (15) bekezdés
23
Katv. 20. § (3) bekezdés
24
Tbj. 4. § s) pont 2. alpont
25
Tbj. 4. § d) pont
26
Tbj. 4. § e) pont
10
és járulékalapot képez
ő jövedelem hiányában nyugdíjjárulék fizetési kötelezettsége
nemkeletkezik).
Veszteségelhatárolás, veszteségleírás
Amennyiben a pénzforgalmi szemlélet
ű eredmény bármely adóévben negatív, ezzel az
összeggel az adózó a következ
ő adóévekben csökkentheti a pénzforgalmi szemléletű
pozitív eredményét, feltéve, hogy a pénzforgalmi szemlélet
ű eredmény csökkenése a
rendeltetésszer
ű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett.
Az elhatárolt veszteség összegét az adózó – f
őszabályként – 10 év alatt, egyenlő
részletekben használhatja fel a következ
ő adóévekben a pénzforgalmi szemléletű
pozitív eredmény csökkentésére. Az elhatárolt veszteségeket keletkezésük
sorrendjénekmegfelel
ően kell felhasználni.27
Az elhatárolt veszteség leírása során nem a teljes adóalapot, hanem annak egyik
összetev
őjét, a pénzforgalmi szemléletű eredményt csökkentheti az adózó. Ebből
következ
ően a veszteségleírás korlátja a személyi jellegű kifizetések összege, mivel a
minimumadóalapig ebben az esetben is meg kell fizetni a kisvállalati adót.
A Katv. speciális rendelkezéseket ír el
ő az adózó által végrehajtott beruházásokkal
kapcsolatosan. Az elhatárolt veszteség terhére – a fenti szabályoktól eltér
ően – teljes
mértékben csökkenthet
ő a következő adóévek adóalapja az adóévben beszerzett,
el
őállított, korábban még használatba nem vett tárgyi eszközök, szellemi termékek,
kísérleti fejlesztés aktivált értékével megegyez
ő összeggel, függetlenül attól, hogy az
érintett eszközöket rendeltetésszer
űen használatba vették-e az adóévben.28
Ha tehát az elhatárolt veszteség összege lehet
ővé teszi, úgy a feltételeknek megfelelő
beruházás értékével a teljes adóalap csökkenthet
ő (akár nullára is). Ebben az esetben
nemérvényesül a minimum-adóalapra vonatkozó szabály.
A veszteség elhatárolásra vonatkozó általános és speciális szabály párhuzamosan,
ugyanabban az adóévben nemalkalmazható.
Példa
Határozzuk meg a kisvállalati adó hatálya alá tartozó adóalany adóalapját a
rendelkezésre álló adatok alapján.
Ft-ban
2012. évi pénzeszközök 14.000.000
2013. évi pénzeszközök 10.000.000
2013. évi pénzforgalmi szemlélet
ű eredmény 10.000.000 – 14.000.000 =
-4.000.000
2013. évi kapott kölcsön 500.000
27
Katv. 20. § (9)-(10), (12) bekezdés
28
Katv. 20. § (11) bekezdés
11
2013. évben vásárolt értékpapír 800.000
2013. évi korrigált pénzforgalmi személet
ű
eredmény
-4.000.000 – 500.000 + 800.000 =
-3.700.000
2013. évi személyi jelleg
ű kifizetések 3.500.000
2013. évi adóalap 3.500.000
2013. évi adó 3.500.000 x 16% = 560.000
2013. évi elhatárolt veszteség 3.700.000
2013. évi beruházás 1.900.000
2014. évi pénzeszközök 15.000.000
2014. évi pénzforgalmi szemlélet
ű eredmény 15.000.000 - 10.000.000 = 5.000.000
2014. évi személyi jelleg
ű kifizetések 4.000.000
2014. évi adóalap 5.000.000 + 4.000.000 – 1.900.000 =
7.100.000
2014. évi adó 7.100.000. x 16 % = 1.136.000
Továbbvitt elhatárolt veszteségrész 3.700.000 – 1.900.000 = 1.800.000
2015. évi pénzeszközök 22.600.000
2015. évi pénzforgalmi szemlélet
ű eredmény 22.600.000 – 15.000.000 = 7.600.000
2013-ban kapott kölcsön visszafizetése 500.000
2015-ben elszámolásra kiadott el
őleg
kifizetése
1.000.000.
2015. évi korrigált pénzforgalmi szemlélet
ű
eredmény
7.600. 000 + 1.500.000 = 9.100.000
Az elhatárolt veszteségrész 1/10-ének leírása
a továbbvitt veszteségrészb
ől
9.100.000 – 370.000 = 8.730.000
2015. évi személyi jelleg
ű kifizetések 3.900.000
2015. évi adóalap 8.730.000 + 3.900.000 = 12.630.000
2015. évi adó 12.630.000 x 16% = 2.020.800
Továbbvitt elhatárolt veszteségrész 1.800.000 – 370.000 = 1.430.000
V. A kisvállalati adó mértéke, bevallása
A kisvállalati adó mértéke az adó alapjának 16 százaléka. A kisvállalati adó alanya
mentesül
– a 10 százalékos társasági adó,
– a 27 százalékos szociális hozzájárulási adó, és
– a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás
bevallása és megfizetése alól.
29
A kisvállalati adó nemváltja ki például:
az általános forgalmi adót [az adózó áfa státusza semváltozik meg a kisvállalati
adó választása esetén],
a magánszemély tagokat terhelő adókötelezettségeket [a tagoknak meg kell
fizetniük az egyéni járulékokat (nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási- és
29
Katv. 21. §
12
munkaer
ő-piaci járulék), továbbá az osztalék utáni személyi jövedelemadót és
egészségügyi hozzájárulást is],
a cégautóadót,
a helyi adókat.
A kisvállalati adó éves elszámolású adó. Az adóalany a kisvállalati adó alapját és az
adót adóévenként köteles megállapítani és az adóévet követ
ő év május 31-ig bevallani.
Ha az adóalanyiság év közben sz
űnikmeg, a bevallást az adóalanyiság megszűnésének
hónapját követ
ő ötödik hónap utolsó napjáig kell benyújtani.30 A 2013-as adóévről –
általános esetben 2014. május 31-ig – a 13KIVA jel
ű nyomtatványon kell teljesíteni az
adóalanyoknak a bevallási kötelezettségeiket.
A bevallás a beszámoló adatain alapul, ha azonban az adózó az adóévre vonatkozó
beszámoló készítésére az adóévr
ől készítendő bevallás határidejéig nem kötelezett, a
fizetend
ő adót az adóév utolsó napjára készített könyvviteli zárlat alapján állapítja
meg.
31
VI. A kisvállalati adóel
őleg
A kisvállalati adó alanya adóel
őleg-bevallásra és fizetésre köteles. Az előlegfizetés
gyakorisága – az adóalanyiság els
ő évét kivéve – az adóévet megelőző adóévben
fizetett kisvállalati adó összegét
ől függ.
Amennyiben az adózó adófizetési kötelezettsége az adóévet megel
őző adóévben az 1
millió forintot meghaladta, az adóel
őleg megállapítási, bevallási és fizetési
kötelezettségének havonta tesz eleget, a tárgyhónapot követ
ő hónap 20-ig. Az
adóalanyiság els
ő adóévében annak az adózónak kell havi előleg bevallással és
el
őlegfizetéssel számolnia, amelynek az adóévet megelőző adóévben a bevétele
várhatóan meghaladja a 100 millió forintot.
32
Ha az adóévet megel
őző adóév adófizetési kötelezettsége az 1 millió forintot nem érte
el, az adózó negyedéves gyakorisággal teljesíti az el
ő leg-bevallási, fizetési
kötelezettségét, amelynek határideje a tárgynegyedévet követ
ő hónap 20-a.
Adóalanyiság els
ő adóévében az adózó a negyedéves adóelőleg-megállapításra
vonatkozó szabályokat alkalmazza, ha az adóévet megel
őző adóévben a bevétele
várhatóan nemhaladja meg a 100 millió forintot.
33
Az adóévben újonnan alakult adóalanyok tekintetében a megel
őző adóévben elért
bevétel – m
űködés hiányában – nulla forint, így ezen körbe tartozó adóalanyok az
adóalanyiság els
ő évében negyedéves gyakorisággal teljesítik adóelőleg bevallási,
fizetési kötelezettségüket.
30
Katv. 22. § (1), (3) bekezdés
31
Katv. 22. § (4) bekezdés
32
Katv. 23. § (2) bekezdés
33
Katv. 23. § (3) bekezdés
13
Az adóel
őleggel kapcsolatos bevallási kötelezettségének az adózó a 2013-as adóévben
a 13KIVA jelzés
ű nyomtatványon tesz eleget.
Az el
őleg alapja a következő tételek összege:
a) az Szt. szerinti pénzeszközöknek az adóel
őleg-megállapítási időszakban realizált
változása,
b) az adóel
őleg-megállapítási időszakban az adóalany által fizetendő, Tbj. szerint
járulékalapot képez
ő összes jövedelem,
c) az adóel
őleg-megállapítási időszakban megfizetett kisvállalati adó, adóelőleg,
d) az adóel
őleg-megállapítási időszakban kifizetett osztalék, osztalékelőleg.34
Az adózó dönthet úgy, hogy adóel
őleg alapjának meghatározása során is figyelembe
veszi az adó alapjánál tárgyalt valamennyi korrekciós tételt. Ha az adózó valamely
adóel
őleg-megállapítási időszakban eszerint állapítja meg az adóelőleg-fizetési
kötelezettségét, akkor az adóév végéig minden esetben így kell eljárnia.
35
Az adó mértéke az adóel
őleg alap 16 százaléka azzal, hogy az adóelőleg-megállapítási
id
őszakban az adóalany által fizetendő járulékalapot képező összes jövedelem 16
százalékát mindenképpen meg kell fizetni adóel
őlegként (adóelőleg-minimum).36
Amennyiben az adóalany által a fentiek szerint megállapított adóel
őlegnek a
járulékalapot képez
ő jövedelemmel csökkentett összege negatív [azaz az a)+c)+d)
eredménye egy negatív szám], akkor az adóalany jogosult annak összegével a
következ
ő adóelőleg-megállapítási időszakokban az adóelőleg-alapnak a Tbj. szerinti
járulék alapot képez
ő jövedelmet meghaladó részét csökkenteni. Tehát az adóelőlegminimumra
vonatkozó szabály ebben az esetben is érvényesül.
37
Az adóel
őleg-alapnál érvényesíthető „veszteségleírás” kizárólag a keletkezése szerinti
adóévben vehet
ő figyelembe, a következő adóévre az nem„húzódhat át”.
Az adóalany az adóévre megállapított kisvállalati adót – az adóévben már megfizetett
adóel
őlegek beszámításával – a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizeti. Ha
az adóévben már megfizetett adóel
őlegek összege meghaladja az adóévre
megállapított adó összegét, a különbözetet az adóalany bevallásában, az igény
(bevallás) beérkezésének napjától, de legkorábban a bevallás benyújtására el
őírt
határid
ő napjától (esedékességtől) jogosult visszaigényelni.38
VII. Áttérés a kisvállalati adó hatálya alá
34
Katv. 23. § (4) bekezdés
35
Katv. 23. § (5) bekezdés
36
Katv. 23. § (6) bekezdés
37
Katv. 23. § (7) bekezdés
38
Katv. 23. § (8) bekezdés
14
A társasági adó alanya a Tao. tv.-nek a jogutód nélküli megsz
űnésre irányadó
rendelkezéseit alkalmazza, ha a következ
ő adóévekben adókötelezettségeit a
kisvállalati adó szabályai szerint teljesíti.
39 A Tao. tv. hatálya alól kikerülő adózóknak
a megsz
űnésre tekintettel bevallást kell benyújtaniuk, amelyben figyelembe kell
venniük a Tao. tv. szerinti korrekciós tételeket.
Azon adózók, amelyek úgy döntenek, hogy 2013-tól a kisvállalati adó szabályai
szerint teljesítik az adókötelezettségeiket, 2013. május 31-ig kötelesek benyújtani a
1271EVA jel
ű nyomtatványt.
Az adózó a bejelentés adóévére vonatkozó társasági adóbevallásában adóel
őleget nem
vall be és a bejelentést követ
ő adóévre társasági adóelőleget nem fizet. Az adóhatóság
a korábban bevallott adóel
őleget hivatalból törli az adózó folyószámlájáról.
Amennyiben az adóévre vonatkozó bejelentést az adózó jogszer
űen nem tehette volna
meg, akkor nem mentesül az adóel
őleg-fizetés elmulasztásának jogkövetkezménye
alól.
40
A kisvállalati adó hatálya alá bejelentkezett adózó a jogutód nélküli megsz
űnésre
irányadó rendelkezések szerint már nem tartozik a Tao. tv. hatálya alá, azonban a
kisvállalati adóalanyiság id
őszakát megelőzően a Tao. tv. előírásai szerint
érvényesített kedvezményekkel kapcsolatban terhelheti társasági adófizetési
kötelezettség – ha a kedvezményre a megszerzett jogosultságot elveszítette –, amelyet
az adókötelezettséget kiváltó eseményt követ
ő kisvállalati adóbevallásban (’KIVA)
kell bevallani. Ezek a következ
ők:
– Amennyiben az adózó a Tao. tv. hatálya alatt kis- és középvállalkozási adóalapkedvezményt
érvényesített, és a kedvezmény alapjául szolgáló beruházást nem
helyezi üzembe, illetve nem veszi használatba vagy elidegeníti (értékesíti,
apportálja, térítés nélkül átadja stb.) a kedvezmény igénybevételének adóévét
követ
ő negyedik adóév utolsó napjáig, akkor az adóalap-csökkentésnél figyelembe
vett összeg kétszeresének megfelel
ő összeg után a társasági adót meg kell
fizetnie.
41
– Ha a kisvállalati adóalanyiság el
őtti időszakban a mikrovállalkozás érvényesítette a
foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-kedvezményt, és utóbb az
kisvállalati adóalanyiság id
őszaka alatt a létszáma csökken, akkor a kisvállalati
adóalanyiság alatt társasági adó visszafizetési kötelezettsége keletkezik a Tao. tv.
rendelkezései szerint.
42
– A fejlesztési tartalék képzés címén érvényesített adóalap-kedvezmény miatt a
lekötés évében hatályos mérték
ű társasági adó és az arra felszámított késedelmi
pótlék terheli a kisvállalati adóalanyt az adózás el
őtti eredményt csökkentő
tételként érvényesített összeg azon része után, amelyet kisvállalati adóalanyként a
lekötés évét követ
ő négy éven belül nem beruházási célra fordít, illetve a 4. adóév
végéig nemhasznál fel.
43
39
Katv. 27. §
40
Katv. 28. § (2) bekezdés
41
Tao. tv. 8. § (1) bekezdés e u) pont, 16. § (1) bekezdés c) pont cf) alpontja
42
Tao. tv. 8. § (1) bekezdés e v) pont, 16. § (1) bekezdés c) pont ch) alpontjai
43
Tao. tv. 7. § (15) bekezdés e, 16. § (1) bekezdés b) pont
15
– Az egyéni céget alapító egyéni vállalkozó által „megkezdett” kedvezményekre
vonatkozó el
őírásokat44
– A kis- és középvállalkozások adókedvezménye miatti társasági adókötelezettség és
késedelmi pótlék terheli a kisvállalati adó alanyát abban az esetben, ha a
hitelszerz
ődés megkötésének évét követő 4 éven belül a beruházást nem helyezi
üzembe – kivéve, ha az üzembe helyezés elháríthatatlan küls
ő ok miatti
megrongálódás következtében maradt el –, vagy ha a tárgyi eszközt az üzembe
helyezés adóévében vagy az azt követ
ő 3 évben elidegeníti.45
– Amennyiben az adózó a kisvállalati id
őszakot megelőzően, 2009. december 31-ig a
sávos társasági adókulcsot alkalmazta, és az emiatt kies
ő adó összegét a Tao. tv.
el
őírásainak megfelelően lekötött tartalékba helyezte, akkor ezen összegnek – a
lekötés adóévét követ
ő négy adóévben történő – nem a Tao. tv. szerinti célokra
történ
ő feloldása miatt, illetve, ha az adózó ezen összeget a jelzett határidőn belül
nem használta fel, akkor a kisvállalati adóalanyiság alatt társasági adó- és
késedelmi pótlék-fizetési kötelezettsége keletkezik.
46
VIII. A kisvállalati adóalanyiság megsz
űnését követően a Tao. tv. hatálya alá
„visszakerül
ő” adózókra vonatkozó rendelkezések
A társasági adó hatálya alá való visszatérés tekintetében a Katv. kimondja, hogy
a társasági adó szempontjából költségként, ráfordításként elszámoltnak kell
tekinteni kisvállalati adóévben teljesített valamennyi, egyébként a Tao. tv. alapján
költségnekmin
ősülő kiadást (juttatást),
elszámoltnak kell tekinteni a kisvállalati időszak előtt megszerzett immateriális
jószág, tárgyi eszköz értékcsökkenési leírásának Tao. tv. szerint meghatározott
id
őarányos részét,
a kisvállalati alanyiság időszaka alatt megszerzett immateriális jószág, tárgyi
eszköz alapján pedig az adózó az adóalanyiság megsz
űnése után a társasági adó
alapjánál értékcsökkenési leírást egyáltalán nemérvényesíthet,
A kisvállalati adóalanyiságot megelőző időszakból fennmaradt elhatárolt
veszteségb
ől a kisvállalati adóalanyiság adóévében 20-20 százalékot, vagy annak
arányos részét elszámoltnak kell tekintetni,
az olyan társasági adókedvezmények tekintetében, amelyet az adózó a Tao. tv.
rendelkezései szerint meghatározott számú adóévben vehet igénybe, a kisvállalati
alanyiság id
őszakában lezárt adóévet is figyelembe kell venni.47
Abban az esetben, ha a kisvállalati adóalanyának megsz
űnik az adóalanyisága, az
adóalanyiság megsz
űnését követő 60 napon belül köteles az esedékességi időre eső
összeg feltüntetésével a kisvállalati adó adóalanyisága megsz
űnését követő naptól az
adóévet követ
ő hatodik hónap utolsó napjáig számított időszak valamennyi teljes
naptári negyedévére társasági adóel
őleget bevallani és egyenlő részletekben a
44
Tao. tv. 16. § (16) bekezdés a)-d) pontjai
45
Tao. tv. 22/A. § (5) bekezdés
46
Tao. tv. 2010. június 30-án hatályos 19. § (5) bekezdése
47
Katv. 28. § (4)-(7) bekezdés
16
negyedév utolsó hónapjának 10. napjáig megfizetni. A háromhavonta esedékes
társasági adóel
őleg összege
– a kisvállalati adó adóalanyisága megsz
űnésének adóévében elszámolt bevétel 1
százaléka, ha az adóév id
őtartama 12 hónap volt,
– a kisvállalati adó adóalanyisága megsz
űnésének adóévében elszámolt bevételnek a
m
űködés naptári napjai alapján 12 hónapra számított összegének 1 százaléka
minden más esetben.
48
Ha például egy kisvállalati adóalany zrt. 2013. december 20. napjáig bejelenteti az
állami adóhatóságnak, hogy a 2014-es adóévben adókötelezettségeit már nem a Katv.,
teljesíti, úgy a zrt.-nek társasági adóel
őleg-bevallási és megfizetési kötelezettsége
keletkezik. A zrt. által a 2013-es adóévben elszámolt összes bevétele 256 000 eFt volt.
A zrt.-nek a 2014. január 1. és a 2015. június 30-a közötti id
őszakra adóelőleget kell
bevallania (2014. március 1-jéig). Háromhavonta pedig a 256 000 eFt 1 %-ának
megfelel
ő összeget, azaz 2 560 eFt kell társasági adóelőlegként megfizetnie a
negyedév utolsó hónapjának 10. napjáig (els
ő ízben 2014. március 10-ig). Így a
megfizetend
ő társasági adóelőleg összege 6 x 2 560 eFt, azaz 15360 eFt lesz.
IX. A kisvállalati adóalanyoknak adott ingyenes juttatások
A Tao. tv. – 2013. január 1-jét
ől hatályos – 3. számú melléklet „A” fejezete 2. pontja
értelmében nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek,
ráfordításnakmin
ősül a kisvállalati adó hatálya alá tartozó adózó részére
– visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás,
– véglegesen átadott pénzeszköz,
– a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke,
– az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás el
őtti
eredmény terhére elszámolt összege,
– az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke,
– valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi
adó.
Ha egy társasági adóalany a felsorolt ingyenes juttatások valamelyikét nyújtja egy a
kisvállalati adó hatálya alá tartozó adózónak, úgy az ingyenes juttatás értekével a
társasági adóalanynak – figyelemmel a Tao. tv. 8. § (1) bekezdés d) pontjára – minden
esetben meg kell növelnie az adózás el
őtti eredményét.
Az ismertetett adóalap-korrekciós tétel csak az ingyenes juttatásokra vonatkozik, tehát
az kisvállalati adóalanyával kötött ellenértékkel bíró ügylet kapcsán nem merül fel az
adóalap korrekció.
48
Tao. tv. 26. § (13) bekezdés
Forrás: NAV
Szerző: NAV